Annak ellenére, hogy Rade Rakonjac meggyilkolása a kilencvenes évekre hasonlít, a legnagyobb veszélyt az ügy rendőrségtől történő kiszivárogtatása jelenti, vélekedett csütörtökön Filip Švarm, a Vreme hetilap szerkesztője. Hozzátette, a kilencvenes években a hasonló gyilkosságok mindennapiak voltak, manapság viszont más idők járnak, és egyre ritkábban történik ilyesmi. Véleménye szerint a gyilkosság azért is hasonlít kísértetiesen a kilencvenes évekre, mert akkor is ugyanazok az emberek voltak hatalmon, mint ma. Úgy véli, a gyilkosságnak több indoka is lehetett, a Darko Šarić letartóztatása utáni alvilági hatalom újraosztásától kezdve a legbanálisabb indokig bármi felmerülhet.
– Az ilyen megrendelt, fizetett gyilkosságoknál sohasem lehet tudni pontosan, hogy miért is történtek. Az elmúlt években szenvedélyből történt gyilkosságokkal is találkozhattunk – mondta Švarm.
Mint ismeretes, szerdán Belgrádban a Zvečani utcai Mariki vendéglőben megölték Rade Rakonjacot (52), a negyvennyolc éves korában likvidált Željko Ražnatović Arkan alvilági vezér egykori testőrét és gárdistáját. A rendőrség szerint a gyilkos feltehetőleg jól ismerte áldozata szokásait, mivel Rakonjac a vendéglő közelében élt és törzsvendége is volt annak.
A sajtó szerint két indítéka lehet a gyilkosságnak. Rakonjacot két nappal azután ölték meg, hogy a sajtó tudomást szerzett arról, hogy egy kilétét titkoló tanú szerint Arkan politikai gyilkosság áldozata volt. Az információk szerint a rendőrség aziránt is nyomoz, hogy a gyilkosságnak köze lehetett-e ehhez a tanúskodáshoz. A második elmélet alvilági bosszúról szól, a gyilkosság ugyanis négy nappal Goran Bojanić megsebesítése után történt, aki Miloš Delibašić klánjának a tagja volt, amely pedig harcban áll Luka Bojović klánjával.
A szerkesztő úgy véli, nem kizárt, hogy Rakonjac likvidálásával Luka Bojović alvilági vezér testvérének meggyilkolásáért álltak bosszút, majd hozzátette, hogy a jelen pillanatban felesleges azzal foglalkozni, hogy kik rendelik meg a gyilkosságokat, és kik az elkövetők.
– A szervezett bűnözésben nincs helye az érzelgősségnek, hiszen a pénzről szól az egész. Ha valaki nem bosszul meg valamit vagy valakit, akkor azt kezdik el terjeszteni róla, hogy gyenge, ezért előbb-utóbb bosszút kell állnia. Egy gyilkosság mögött bármi állhat, akár bosszú, akár a konkurencia eltüntetése, mindig a pénzről szól majd a történet – szögezte le a szerkesztő.
Véleménye szerint semmi epikus sem fog történni, ha Spanyolország kiadja Szerbiának Luka Bojovićot, holott a közvéleménynek folyton úgy beszélnek erről, mintha valami csoda történne, ha bíróság elé kerülne egy Šarićhoz hasonló ember.
– Az esetek kilencvenkilenc százalékában ezek a személyek tagadják a vádakat, és ártatlannak vallják magukat, ugyanakkor a hatalom felé olyan jeleket küldenek, hogy a kedvezmények ellenében felfedik, kikkel üzleteltek – mondta Švarm.
Szavai szerint a közvélemény túlértékeli a bűnözők intelligenciáját, hiszen valaki úgy is lehet sikeres bűnöző, ha nem tartozik a legokosabb, iskolázottabb emberek közé, mert az alvilágban a durvaságot és kegyetlenséget tartják hasznosabbnak.
– Az egy olyan világ, ahol semmit sem bocsátanak meg, ahol a nyers erővel kell példát mutatni, nem a megbocsátással – érvelt Švarm.
A szerkesztő úgy véli, sokkal nagyobb baj, hogy miközben a rendőrségen belüli frakciók egymással vannak elfoglalva, háborúznak egymással, napról napra több információ kerül a folyamatban levő rendőrségi akciókról a bulvársajtó tulajdonába.
– Nem vagyok meggyőzve arról, hogy egyesek nem élnének vissza a rendőrségen belüli harccal – vélekedett a Vreme szerkesztője.
Kiemelte, hogy a bulvárosodás nemcsak a rendőrséget, hanem az egész államot érinti: a bulvársajtó a pártok és parlamenti frakciók szócsövévé vált. Bojanić megsebesítése és Rakonjac meggyilkolása két éve az első esete a szerbiai maffiaklánok közötti leszámolásának.
