Mély sajnálkozását fejezte ki hétfőn a két ország közti háború áldozatai miatt Szerbia képviselője a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) folyó, második hetébe lépett szerb–horvát népirtási perben, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a konfliktusban nem lehet csupán elkövetőkről és áldozatokról beszélni. „A Szerb Köztársaság kormányának és népének nevében ismételten mély sajnálatomat fejezem ki a horvátországi fegyveres konfliktus valamennyi áldozatáért és az ott elkövetett bűnökért, a bűncselekmények jogi minősítésétől és az áldozatok nemzeti vagy etnikai hovatartozásától függetlenül. Minden áldozat tiszteletet és emlékezést érdemel” – mondta Saša Obradović, a szerb jogászcsoport vezetője.
Ugyanakkor egyoldalúnak bélyegezte a perben az előző héten érvelő horvát fél álláspontját, és azt hangoztatta, hogy a háborúban „a magukat a horvát vezetés szeparatista elképzeléseivel szembetaláló” szerbeket is számos sérelem érte. Szerinte „a népirtás elszenvedői a szerbek voltak, nem a horvátok, ahogyan azt Zágráb állítja”. Nem lehet csupán elkövetőkről és áldozatokról beszélni – mondta Obradović, aki az 1991 és 1995 közötti háború eseményei mellett az usztasák II. világháborús bűncselekményeiről is értekezett. „Történelmi perspektívából nézve a népirtásra vonatkozó horvát vád nem hat őszintének, sőt cinikus is.” – jegyezte meg, kiemelve, hogy Szerbia e jogi eljárásban nem a horvát nép és állam ellen van, hanem a horvát szélsőséges nacionalizmus ellen.
Obradović azt is hangoztatta, hogy Szerbia nem lehet vétkes az állítólagos bűncselekményekért, amelyek megalakulása előtt történtek, azaz 1992. április 27-e előtt, amikor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alakult meg. „Ez különösen jelentős azért is, mert a horvát fél által említett állítólagos incidensek zöme 1991-ben történt. Az 1992 áprilisa után történt eseményeket pedig népirtásként feltüntetni még prima facie (első látásra) sem lehet” – érvelt.
A perben Szerbia és Horvátország kölcsönösen népirtással vádolja egymást. Az eljárást 1999-ben Zágráb indította, Belgrád pedig 2010-ben ellenkeresetet nyújtott be. A 17 bírónak az idén kell meghozniuk ítéletüket, miszerint egyik vagy másik fél, esetleg egyik sem vagy mindkettő bűnös-e a háborús népirtásban. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet, és az mindkét félre nézve kötelező lesz.
