A hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán Radovan Karadžić (68) egykori boszniai szerb elnök ügyében a védelem tanúját, Jovo Kevacot hallgatta meg. A tanú szerint az 1992-es Biljaninál történt mészárlásokért olyan csoportok és egyének felelősek, akiket senki sem irányított, sem ellenőrzött. Ugyanakkor megerősítette, hogy Biljani falunál legalább 144 muzulmánt gyilkoltak meg egyesek, akiket azonnal le is tartóztattak. Tanúvallomása szerint az akkori szerb hatalom és a Szerbiai Demokrata Párt Ključ községben nem rendelt el etnikai tisztogatást a muzulmánok ellen, és azok a polgárok, akik nem vettek részt a harcokban, nyugodtan otthon maradhattak.
– A szerb hatalom felállítása után rengeteg muzulmán személy a község területén maradt, akik pedig elhagyták a települést, már korábban megtették azt, a muzulmán szélsőségeseknek a Jugoszláv hadsereg tagjai elleni támadása utáni káosz miatt – mondta Kevac.
Az ügyészség viszont azt igyekezett bebizonyítani, hogy a mészárlást azok a szerb alakulatok hajtották végre, amelyeknek Kevac volt a parancsnokuk. A tanú tagadta az ügyész állításait. Az ügyész ezt követően megjegyezte, hogy Kevac alárendeltje volt Marko Samardžija, akit a biljani bűntettek miatt a bosznia-hercegovinai bíróság 7 éves szabadságvesztésre ítélt. Kevac a vádra azt válaszolta, hogy Samardžija egy külön „alapítás alatt” lévő alakulat élén állt, és nem tartozott a parancsnokságába, annak ellenére sem, hogy a Biljaniban történtekkor kapcsolatban voltak.
A perben a volt boszniai szerb elnököt azzal vádolják, hogy háborús bűnöket, köztük népirtást követett el az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején, amelynek 100 ezer halálos áldozata volt. A vádak szerint Karadžić etnikai tisztogatást hajtott végre a bosnyákok ellen az egykori jugoszláv tagköztársaságban. Vezetőként felelőssé teszik mindenekelőtt 8 ezer muzulmán férfi és fiú 1995-ös srebrenicai lemészárlásáért.
