A hágai nemzetközi törvényszék 1999-ben Koszovóban elkövetett bűntettek miatt csütörtökön 18 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Nikola Šainovićot, 22 évesre Nebojša Pavkovićot, 20 évesre Sreten Lukićot és 14 évesre Vladimir Lazarevićet. A 2009-es elsőfokú ítélethez képest Šainović, Lukić és Lazarević esetében enyhült a büntetés, míg Pavković esetében megerősítették a 22 éves börtönbüntetést. A védelem és a vád fellebbezésének figyelembe vételét követően Nikola Šainović volt jugoszláv kormányfőhelyettes büntetését 4 évvel csökkentették, Lukićét két évvel, Lazarevićét pedig egy évvel. A jogerős ítélet kihirdetése szinte 90 percig tartott a hármas számú tárgyalóteremben, amelynek köszönhetően 15 évvel a vádemelést követően és 7 évvel az eljárás megkezdése után végleges ítéletet hirdettek a volt jugoszláv kormányalelnök, valamint a rendőrség és a hadsereg magas rangú tisztjei ügyében.
A 2009-es elsőfokú ítélet szerint a vádlottak bűnösek voltak a koszovói albánok 1999-es tömeges elűzésének bűntettében, amely által Koszovót legkevesebb mint 700 ezer személy hagyta el. Šainović ekkor a jugoszláv kormány alelnöke, Pavković tábornok az egykori Jugoszláv Hadsereg úgynevezett Harmadik Hadseregének parancsnoka, Lukić rendőrtábornok a belügyminisztérium koszovói törzskarának parancsnoka, Lazarević tábornok pedig a Jugoszláv Hadsereg pristinai hadtestének parancsnoka volt.
A Fellebbviteli Tanács megerősítette az elsőfokú ítélet azon indoklását, hogy mind a négyen részesei voltak egy olyan közös bűntettnek, amelynek élén Slobodan Milošević állt. A Törvényszék Jugoszlávia egykori elnökét is perbe fogta, ám Milošević az ítélet kihirdetése előtt, 2006-ban meghalt. Milan Milutinović, Szerbia akkori elnöke is vádlott volt, őt azonban első fokon minden vádpontban felmentették. Dragoljub Ojdanić, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke alkut kötött: elfogadta az elsőfokú ítéletet, az ügyészség pedig nem fellebbezett súlyosbításért. Büntetésének kétharmadát letöltötte, és jó magaviseletért tavaly szabadult.
A fellebbviteli eljárás során a védelem a vádlottak felmentését, az ügyészség pedig a büntetések súlyosbítását követelte. A védelem Momčilo Perišićnek, a Jugoszláv Hadsereg egykori vezérkari főnökének felmentési ítéletén alapult, azt állítva, hogy a rendőrség és a hadsereg háborús tettei nem az albán nemzetiségű lakosság elűzésre irányultak.
Az ítélet indoklása szerint Šainović 1999-ben Milošević legközelebbi munkatársa és bizalmasa volt, valamint jelentős hatalommal rendelkezett a hadsereg és a rendőrség felett, ő irányította a szóban forgó szerveket 1998-ban és 1999-ben is. Hozzáteszik, hogy Sreten Lukićnak tudomása volt a rendőrségi alakulatok 1998-as koszovói bűntetteiről, valamint a koszovói albán polgárok 1999-es tömeges elűzetéséről. Az indoklás szerint Pavković szintén közeli munkaviszonyban volt Miloševićtyel, valamint ő adott parancsokat a koszovói akciókra, és annak ellenére, hogy tudott beosztottjai háborús bűncselekményeiről, nem büntette meg őket, ezzel viszont további bűncselekmények elvégzésére ösztönözte őket. Lazarević a vádirat szerint segítette a Jugoszláv Hadsereg háborús bűntetteit és erkölcsi támogatást nyújtott hozzájuk.
KETTEN HAZAMEHETNEK?
Toma Fila, a volt jugoszláv kormányalelnök védőügyvédje elégedett az ítélettel. Véleménye szerint védence, Nikola Šainović már jövőre haza is mehet.
– Elégedett vagyok, hogy védencem büntetését négy évvel csökkentették, mert ennek köszönhetően jövőre már haza is térhet Szerbiába. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy védencemet bűnösnek gondolnám, vagy ezt az állítást elfogadnám – mondta a védőügyvéd.
A jogász kiemelte, hogy a törvényszéki tanács egyik bírája, Bakhitiyar Tuzmukhamedov szerint védence ártatlan volt. Hozzátette, hogy a vádlottak már régen Szerbiában lehettek volna, a törvényszéki tanács ugyanolyan álláspontot képviselt volna, mint a Momčilo Perišić tábornok ügyében eljáró törvényszéki tanács. Szavai szerint a jelenlegi tanács elvetette azt a korábbi álláspontot, miszerint nem hozható elmarasztaló ítélet olyan bizonyítékok nélkül, amelyek „konkrét utasításokat” tartalmaztak volna arra vonatkozóan, hogy a háborús bűnöket kövessenek el.
Magdalena Spalińska, a Nemzetközi Törvényszék szóvivője kijelentette, hogy a szabályok szerint az elítéltek a büntetésük kétharmadának letöltése után a törvényszék elnökétől kérvényezhetik szabadon engedésüket. Hozzátette, ezzel a joggal idén Vladimir Lazarević és Nikola Šainović élhet, míg a másik két elítéltnek börtönben kell még maradnia. Šainović május 2-tól ül a scheveningeni fogdában, Lazarević 2005. február 3-án került a fogdába.
Azem Vllasi pristinai ügyvéd szerint a koszovói albánok és az áldozatok családjai elégedettek lehetnek, ugyanis a börtönbüntetésekkel a Nemzetközi Törvényszék felelőssé tette a vádlottakat a vádiratban szereplő bűntettek ügyében és ezzel igazságot szolgáltatott.
