A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolása miatt kedden letartóztatott Milan Radonjić és Ratko Romić kihallgatása után a Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Ügyészség úgy határozott, hogy vizsgálatot indít a két őrizetbe vett férfi, valamint Radomir Marković, az Állambiztonság (DB) volt vezetője és Miroslav Kurak, a DB valamikori munkatársa ellen. Miljko Radisavljević ügyész harminc napos előzetes letartóztatás elrendelését javasolta. Az ismeretlen helyen tartózkodó Kurak ellen pedig Interpol körözőlevél kiadatását fogja kérvényezni az ügyészség.
Az ügyészség keddről szerdára virradó éjszaka mintegy kilenc órán át kérdezte ki a gyanúsítottakat, akik szintén mindketten a DB munkatársai voltak a bűncselekmény elkövetésének idejében. Zora Dobričanin Nikodinović, Radonjić és Romić védőügyvédje azt mondta, hogy semmi kifogásolnivaló nem történt a kihallgatás során, elégedett az ügyészség fellépésével.
Radisavljević kedden ismertette, hogy a letartóztatáshoz és az ügy felgöngyölítéséhez vezető kulcsfontosságú bizonyítékok a Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolása miatt negyvenéves börtönbüntetésre ítélt Milorad Ulemek Legijától származnak. Ulemek múlt héten rögzített vallomását két, biztonsági okok miatt egyelőre ismeretlen kilétű tanú is megerősítette.
Az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy Ćuruvija likvidálását Radomir Marković rendelte el, közölte Radisavljević. A Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke elleni emberölési kísérlet miatt fegyházban tartózkodó Marković ügyvédjei elmondták, hogy védencüket még nem hallgatta ki az ügyészség, ugyanakkor a férfi értesült a Ćuruvija-ügyben történt újdonságokról. Markovićot állítólag megrázták a történtek és nem érti, hogy miről is van szó.
Bár Miljko Radisavljević ügyész nyomatékosította, hogy vallomásáért cserébe Ulemek nem kért és nem is fog kapni semmit, a belgrádi sajtó továbbra is találgat, hogy vajon mi késztette a férfit, hogy segítse a nyomozást. Veran Matić, az újságíró-gyilkosságok felderítésével foglalkozó bizottság elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: mivel Ulemeket az egyik lehető legsúlyosabb bűncselekmény miatt ítélték el, ezért a vonatkozó törvények értelmében nem kaphat semmiféle kedvezményt büntetése csökkentésének vonatkozásában és nem is kérheti a védett tanúi státuszt. A B92 RTV-nek nyilatkozva Matić felidézte, hogy azért javasolta a szóban forgó bizottság megalapítását, mert rájött: az állami intézmények nem elég erősek az újságíró-gyilkosságok körülményeinek feltárásához. Maguknak az újságíróknak többet kell tenniük, mint évente egyszer összegyűlni meggyilkolt kollégáik sírjánál, emelte ki Matić, majd elmondta, hogy a bizottság másik munkacsoportja, amely Milan Pantić újságíró meggyilkolásának a körülményeit igyekszik kideríteni, szintén jól halad a munkával. Dada Vujasinović ügyében pedig egy hiteles szakértői vélemény elkészítését kell kieszközölni, tette hozzá Matić.
Nikola Selaković igazságügyi miniszter szerint Ulemek a létező leghitelesebb tanú, hiszen része volt a valamikori gépezetnek. Aki másképpen vélekedik, az emlékezzen csak vissza, hogy kik voltak a tanúk a Đinđić-ügyben, jegyezte meg a miniszter.
– Az aktuális összetételű kormány elhatározta, hogy ezt az ügyet is megoldja. Ezzel nem azt kívánom mondani, hogy az előző összetételű kormányokban nem volt meg a szándék, ugyanakkor nagyon sok részlet csak most állt össze. Vitathatatlanul megalapozott a gyanú, hogy Ćuruvija meggyilkolása mögött az állam egy része állt. Ez olyasmi, amit egyetlen országnak sem lenne egyszerű elismernie. Most van folyamatban a Szerbia történelmének egyik legsötétebb időszakával való szembesülés. Nekünk mindannyiunknak szembesülnünk kell ezzel a múlttal – fogalmazott Selaković.
Vuk Drašković, az SZMM elnöke nem tartja hihetőnek, hogy Ulemek mindenféle kikötések nélkül vallott. Elképzelhetetlen, hogy Ulemekből hirtelen Teréz anya lett, jegyezte meg Draković, majd hozzátette: a közvéleménynek jogában áll megtudnia az igazat, vagyis azt, hogy Ulemek miért segítette információival a nyomozást.
Drašković azt sem hiszi, hogy Radomir Marković rendelte el a gyilkosság elkövetését. Az összes ilyen jellegű utasítás Slobodan Miloševićtől és nejétől, Mirjana Markovićtól származott, hangsúlyozta Drašković.
Branka Prpa, Ćuruvija volt élettársa, aki a férfi mellett állt a gyilkosság elkövetésekor, pedig annak az állításnak nem hisz, hogy a férfira Miroslav Kurak adta le a lövéseket.
– Számomra ez egy teljesen új név. A képek alapján, amelyeket láttam, Kurak nem hasonlít a Slavkóra lövő férfira. Azt a személyt, aki engem hátulról leütött, nem láttam. Slavko gyilkosa fiatalember volt, fekete sapkát és fekete öltözéket viselt. Azt a hűvösséget, azt a nyugalmat, amellyel elvette valakinek az életét, soha nem fogom feledni. Bár elejétől kezdve arról beszéltem, hogy láttam az elkövető arcát, a rendőrség csupán tizenkilenc hónappal a gyilkosság elkövetését követően hívott be, hogy segítsek a fantomkép megrajzolásában. Túlságosan sok volt a manipuláció annak idején. Ez alól a viselkedés alól a sajtó sem volt kivétel. Emlékszem, az egyik lapban megjelentették az állítólagos elkövető fantomképét, majd ezt követően Finnországból felhívott egy férfi, aki magára ismert. A gyilkosságot most sem oldották meg, csupán nyilvánosságra hozták azt, ami mindig is egyértelmű volt. A most ismertetett információk már 2000 novembere óta elérhetőek voltak. És nem szabad megfeledkezni a tényről, hogy Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes annak idején tájékoztatási miniszter, Tomislav Nikolić jelenlegi köztársasági elnök az akkori kormány alelnöke volt, a hatalmon lévő Szerb Radikális Párt–Jugoszláv Egyesült Baloldal koalíciója pedig kulcsfontosságú szerepet játszott az 1998-as tájékoztatási törvény összeállításában. Slavko Ćuruvija üldöztetése annak a törvénynek az elfogadása után kezdődött el. Ezért nem tudom elhinni, hogy az említett személyek semmit nem tudtak a merénylet szervezéséről – magyarázta Prpa.
Ha a nyomozás azzal zárul le, hogy Rade Marković rendelte el a merénylet elkövetését, akkor valójában semmi nem történt, hiszen egyszerűen lehetetlen, hogy erről ő döntött volna, szögezte le Ćuruvija volt élettársa.
|
Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője üdvözölte az új fejleményeket a Ćuruvija-ügyben. Bebizonyosodott, hogy Szerbia valóban meg kívánja oldani a Slobodan Milošević idejében elkövetett politikai indíttatású bűncselekményeket, emelte ki Davenport, mondván: az EU figyelemmel kíséri az ügy további alakulását és reméli, hogy a gyilkosságért felelős személyek bíróság elé kerülnek. |
Vesna Rakić Vodinelić jogprofesszor nem tartja kizártnak, hogy ennek az ügynek ugyanaz lesz a végkimenetele, mint Đinđić esetében: a merénylet megrendelőit soha nem fogják azonosítani. A súlyos állítás, hogy a gyilkosságot az állam követte el, felelősséggel terheli az igazságügyi szerveket a megfelelő vádirat összeállításának és elfogadásának tekintetében, értékelte Rakić Vodinelić.
