Slavko Ćuruvija újságírónak, a Dnevni Telegraf tulajdonosának 1999. április 11-én elkövetett meggyilkolása miatt kedden a déli órákban Belgrádban a rendőrség letartóztatta Milan Radonjićot, az Állambiztonság (DB) belgrádi központjának volt vezetőjét és Ratko Romićot, a DB valamikori operatív munkatársát, majd azonnal 48 órás rendőri őrizetet rendelt el számukra. A gyanúsítottak kihallgatása kedd este még folyamatban volt, a rendőrök a két férfi lakását is átkutatták.
A Blic belgrádi napilap már hétfőn megírta, hogy a hatóságok Radomir Markovićot, a DB volt vezetőjét, Miroslav Kurakot, a DP különleges biztonsági egységének volt munkatársát, valamint Radonjićot és Romićot gyanúsítja Ćuruvija meggyilkolásával. A gyilkos lövéseket az újságíróra állítólag Kurak adta le, aki nem tartózkodik Szerbiában.
A Blic értesülései szerint Kurakot Interpol körözőlevéllel keresik. Marković a Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke ellen 1999-ben elkövetett emberölési kísérlet miatt negyvenéves börtönbüntetését tölti a požarevaci börtönben.
A szerb kormány épületében megtartott sajtótájékoztatón Miljko Radisavljević szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyész elmondta, hogy az ügy felgöngyölítésének szempontjából kulcsfontosságú információk Milorad Ulemek Legijától származnak, akit Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az ügyészség semmit nem ígért cserébe az információkért és Ulemek nem is kötötte feltételekhez vallomását, tette hozzá Radisavljević, majd abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az ügyészségnek a vizsgálatot a következő egy hónapban sikerül befejeznie, ezt követően pedig vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen.
Radisavljević megerősítette, hogy Radomir Markovićot és Kurakot szintén gyanúsítják az ügyben. A gyilkosság megrendelőjének egyelőre Radomir Markovićot tekintik, még nincsenek bizonyítékok arra, hogy a férfi magasabb utasításra rendelte el a DB munkatársainak, a Dnevni Telegraf tulajdonosának meggyilkolását. A motívummal kapcsolatban az ügyész elmondta: eddig úgy tűnik, hogy politikai okokból kifolyólag ölték meg Ćuruvját, ugyanakkor megtörténhet, hogy a további vizsgálat során más motívumokra bukkannak.
Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes, a Szerb Haladó Párt elnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón bocsánatot kért minden szerbiaitól és Ćuruvija hozzátartozóitól, hogy 14 évet kellett várniuk, mire az illetékesek azonosították az elkövetőket. Soha többé nem maradhat büntetlenül egyetlen bűncselekmény sem, nyomatékosította Vučić, majd köszönetet mondott az ügy felgöngyölítésében részt vevő összes személynek, szervnek és intézménynek.
A kormányfőhelyettes azt is elárulta, hogy tanúi minősítésben Ulemek vallomását két másik személy is megerősítette, ezek kilétét egyelőre azonban nem fedheti fel. Vučić más gaztettek és gyilkosságok felderítését is kilátásba helyezte a közeljövőben. Szerbia közel áll ahhoz, hogy rendezett és normális országgá váljon, emelte ki Vučić, majd újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem hiszi, hogy a múltban bárki is akadályozta volna a Ćuruvija meggyilkolása miatt indított nyomozást. A munka sikerességéhez mindig is elszántságra, odaadásra és kitartásra volt szükség, ezek a feltételek most teljesültek, jegyezte meg a kormányfőhelyettes, majd egy újságíró megjegyezésére reagálva, hogy amikor Ćuruviját meggyilkolták, akkor Vučić éppen a tájékoztatási tárca élén állt, a következőképpen fogalmazott: „Rendkívül szomorú vagyok, hogy ilyen sokáig elhúzódott a nyomozás. Fontos, hogy az elkövetők és a gyilkosság megrendelői az igazságszolgáltatás előtt feleljenek tetteikért. Úgy tűnik, Szerbiában sajnos semmit nem lehet tökéletesen csinálni, mindig lesznek olyanok, akik hibát és mulasztásokat keresnek. Elismerem, hogy életem során én is tévedtem, ugyanakkor remélem, hogy a szerbiaiak egyértelműen látják ki dolgozik ebben az országban és ki oldja meg a problémákat.”
Veran Matić, az újságíró-gyilkosságok felderítésével foglalkozó bizottság elnöke részletesen beszámolt arról, hogy az utóbbi egy évben mennyire összetett munkát végzett a bizottság, együttműködve a Belügyminisztériummal, a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökséggel (BIA) és a Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Ügyészséggel. A bizottság szerint minden egyes gyilkosság körülményeit ki kell deríteni, hiszen bűncselekményekre és gaztettekre nem lehet jogállamot építeni, emelte ki Matić, hozzátéve: ez még kiemeltebben vonatkozik az állam által elrendelt, hamis patriotizmussal indokolt gaztettekre.
Maga a letartóztatott Romić a Politika napilapnak nyilatkozva cáfolta, hogy bármi köze lenne Ćuruvija meggyilkolásához, viszont azt mondta: tudja, hogy letartóztatják.
A Politika kedden megjelent számában Romić a következőképpen nyilatkozott: „Tudom, hogy letartóztatnak. Belgrádban tartózkodok, nyugodt és higgadt vagyok. Az igazsággal fogok védekezni, hiszen nem vettem részt Ćuruvija meggyilkolásában. Ezt be is tudom bizonyítani.”
A Dnevni Telegraf tulajdonosát 1999. április 11-én, húsvétvasárnap, a NATO-bombázások időszakában gyilkolták meg annak a lakótömbnek a bejárata előtt, ahol lakott. Az újságíróra összesen 18 lövést adtak le. A merénylet elkövetésekor Branka Prpa történész, Ćuruvija élettársa is a férfi mellett állt, neki azonban nem esett bántódása. Az újságíró családja a gyilkosságot követően bűnvádi feljelentést tett Mirjana Marković, Slobodan Milošević felesége, Radomir Marković, Milan Radonjić, valamint ismeretlen elkövetők ellen.
Bár egyelőre senki nem erősítette meg, hogy Ćuruvija meggyilkolására Mira Markvoić utasította a DB munkatársait, Dragan Bujošević újságíró, Ćuruvija valamikori munkatársa meg van róla győződve, hogy Milošević felesége adott utasítást a bűncselekmény elkövetésére, a DB pedig „csupán” az elkövető volt. Évek óta igyekeztek felgöngyölíteni a Ćuruvija-ügyet, a koronatanú azonban hiányzott, magyarázta Bujošević, majd emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt egy tanú felismerte az elkövetőt, ezt a személyt azonban később meggyilkolták. Bujošević hiszi, hogy a lövéseket valóban Kurak adta le.
– Emlékeztetnék arra, hogy Vojislav Šešelj 2002-ben elsőként említette elkövetőként Kurakot és ezért az információért jutalmat követelt az államtól. Azt egyébként nem hiszem, hogy bárki is szándékosan akadályozta a gyilkosság felgöngyölítését. A gyilkosságot megelőzően Slavko már félelemben élt, mert a NATO-bombázás idejében testőrei nem viselhettek lőfegyvert. Mirjana Markovićtyal folytatott utolsó beszélgetését követően Slavko elmondta, hogy Mirjana sírt, a beszélgetés szörnyű volt. Mi, akik együtt dolgoztunk Slavkóval, tudjuk, hogy Mirjana Marković utasította az Állambiztonságot a gyilkosság elkövetésére, bizonyítani azonban nem tudjuk ezt – fogalmazott Bujošević.
Vesna Pešić szociológus, a Liberális Demokrata Párt volt tisztségviselője szintén meg van róla győződve, hogy Mirjana Marković rendelte el a gyilkosság elkövetését, azt azonban nem hiszi, hogy a majdani vádirat a nőre is vonatkozni fog. Radomir Marković abban az időszakban „családi rendőr” volt, közvetlenül kötődött Mirjana Markovićhoz, és minden egyes utasítását végrehajtotta, érvelt Pešić, mondván: pillanatnyilag félrevezetnek mindenkit, hogy valamiféle szenzációs újdonságot sikerült kinyomozniuk. Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes akkoriban tájékoztatási miniszter volt és egyszerűen lehetetlen, hogy nem tudta: Ćuruviját az állam likvidálta, nyomatékosította Pešić.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke is fontosnak tartja, hogy a gyilkosság megrendelői az igazságügyi szervek elé kerüljenek, valamint reményét fejezte ki, hogy a keddi letartóztatást követően az állami szerveket megtisztítják azoktól, akik a 90-es években az állam nevében terrorizálták és gyilkolták az embereket.
Mirjana Markovićnak, a Jugoszláv Egyesült Baloldal elnökének reakcióját személyes barátja és kiadója, Hadži Dragan Antić tolmácsolta: „Mirjana semmilyen téma kapcsán nem kíván nyilatkozni a szerbiai sajtónak, főleg nem azzal kapcsolatban, hogy ő rendelte el Ćuruvija meggyilkolását.”
