Az ókontinens számos nagyvárosa jelentős beruházásokkal igyekszik ismét a lakosság szolgálatába állítani folyóit és csatornáit. A korábban szennyezett vagy kizárólag ipari célokat szolgáló vízfolyásokat egyre több helyen fürdőzésre, kikapcsolódásra és a klímaváltozás hatásainak enyhítésére alkalmas közterekké alakítják.
A szakértők szerint a városi folyók helyreállítása egyszerre szolgálja a környezetvédelmet, a közegészségügyet és a hőhullámok elleni védekezést. A nyári forróságok gyakoribbá válásával a természetes vizek egyre fontosabb szerepet kapnak a városok életében. Párizs a Szajna megtisztítására több mint 1,4 milliárd eurót fordított. Ennek köszönhetően ismét lehetővé vált a fürdőzés a folyó egyes szakaszain. Hasonló fejlesztések zajlanak Berlinben, Koppenhágában és több más európai nagyvárosban is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az uniós fürdőhelyek 85 százaléka kiváló vízminőségű, míg 96 százalékuk megfelel legalább az előírt minimumkövetelményeknek. A javulás az elmúlt évek következetes vízvédelmi intézkedéseinek és a szennyvízkezelés fejlesztésének köszönhető. Ugyanakkor a városi folyók megtisztítása továbbra is komoly kihívást jelent több ország számára. A sikeres projektek közös eleme a korszerű szennyvíztisztító rendszerek kiépítése, a csatornahálózat fejlesztése, valamint a vízpartok rekreációs célú átalakítása.
Szerbia e téren jelentős lemaradásban van. Belgrád továbbra is azon kevés európai fővárosok közé tartozik, ahol a szennyvíz nagy része tisztítás nélkül kerül a Szávába és a Dunába, bár hosszú távú fejlesztések már előkészítés alatt állnak.
Nyitókép: A javulás a következetes vízvédelmi intézkedéseinek köszönhető (Illusztráció: Pexels.com)
