Nem vagyunk háborúban, de békében sem, Európának fel kell készülnie az orosz provokációkra – mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban az uniós parlamentben.
Az uniós tagállamok légterének és létfontosságú infrastruktúrájának Oroszország általi közelmúltbeli megsértéseire adott egységes válasz című plenáris vitát zárva a biztos kijelentette: „Támadás alatt állunk, és készen kell állnunk, hogy megvédjük magunkat és egységesen válaszoljunk. Ha békét akarunk, fel kell készülnünk a háborúra, különben fel kell készülnünk a megadásra – vagy Putyin-féle békére".
A biztos hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva, és Moszkva felelős a Lengyelország, a balti államok, Koppenhága és más európai országok elleni provokációkért. „Európa békéjének megőrzéséhez fel kell gyorsítanunk a védelmi felkészültségünket - nemcsak anyagi, hanem intézményi és politikai értelemben is" – mondta.
Kubilius szerint Európának két választása van: vagy politikailag és gyakorlati szinten is felkészül Putyin elrettentésére, vagy egymás ellen fordul. A biztos „felelőtlennek és veszélyesnek" nevezte az orosz provokációkat, amelyek szerinte ébresztőként kell hogy hassanak minden európai számára.
Kiemelte, hogy a drónok a jövő háborúinak és provokációinak eszközei, miközben az európai védelem jelenleg „rosszul felkészült" ezek észlelésére és megsemmisítésére. „Egy tízezer eurós drónt egymillió eurós rakétával lelőni nem fenntartható" – figyelmeztetett.
A biztos szerint rövid távon fejleszteni kell a drónok észlelésére, követésére és azonosítására alkalmas rendszereket – akusztikus szenzorokat, radarokat és műholdas megfigyelést –, hosszú távon pedig olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik a drónok elektronikai hadviseléssel, elfogódrónokkal és mobil egységekkel történő semlegesítését.
Hozzátette: a keleti tagállamoknak különösen fontos, hogy rendelkezzenek földi célpontok elleni drónképességekkel, ha ellenséges invázióval kellene szembenézniük. „Minden tagállamnak szüksége van a drónok észlelésére és megsemmisítésére alkalmas rendszerekre, de mindenekelőtt együttműködésre van szükség" – mondta.
Kubilius hangsúlyozta, hogy Ukrajna tapasztalata kulcsfontosságú az európai védelem fejlesztésében. „Az ukrán légvédelem a célpontok 70-80 százalékát semlegesíti, drónjaik pedig kiszorították az orosz flottát a Fekete-tengerről és megállították az orosz előrenyomulást." Ezért szerinte az európai „drónfal" megépítésénél az ukrán tapasztalatoknak központi szerepet kell kapniuk.
„A hatékony drónfal kulcsa nemcsak a technológia, hanem az integrált parancsnoki rendszer és egy új hadviselési ökoszisztéma létrehozása" – mondta.
Kubilius szerint már a következő évben megkezdődhet a drónfal alapvető képességeinek kiépítése, és 2030-ig akár 2,5 ezer milliárd euró állhat rendelkezésre különböző védelmi fejlesztésekre. Hozzátette, hogy reményei szerint a befagyasztott orosz eszközök egy részét is fel lehet majd használni Ukrajna védelmének megerősítésére.
Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője írásbeli felszólalásában hangsúlyozta: a közelmúlt légtérsértései világossá tették, hogy az eszkaláció veszélye valós, de nem visszafordíthatatlan.
Hölvényi szerint a jelenlegi helyzetben az Európai Uniónak ki kell lépnie a háborús logikából, és végre a béke megteremtésére kell törekednie. Mint írta, kétségtelen, hogy „a békéhez erő kell, az erőhöz pedig védelmi képességek", és Magyarország éppen ezért aktívan részt vesz Európa keleti határainak védelmében.
A képviselő hozzátette: „Ha kell, akkor erősítjük a drónfal kiépítését, és folyamatosan fejlesztjük a légvédelmi és szárazföldi képességeinket." Felidézte, hogy Magyarország a NATO parancsnoksága alatt jelenleg is kulcsszerepet vállal a balti országok légtérvédelmében.
Jelenleg nyolcvan magyar katona és négy Gripen vadászgép szolgál a Baltikumban, akik eddig már tizenegy éles riasztást kaptak – írta Hölvényi.
Hozzátette: legutóbb szeptember 25-én, amikor öt orosz katonai repülőgép közelítette meg Dánia légterét, két magyar Gripen emelkedett a levegőbe, hogy reagáljon a fenyegetésre. „Ez is bizonyítja: a magyar honvédek helytállnak, és Magyarország megbízható tagja a NATO szövetségi rendszernek" – fogalmazott.
Hölvényi György ugyanakkor hangsúlyozta: a biztonság legnagyobb garanciája nem az utólagos reagálás, hanem a háborút kiváltó okok kezelése. „Ezért mi azt mondjuk: nem a háborús terv kell, hanem a diplomáciai megoldás! A háborús logika ideje lejárt, békére van szükség!" – zárta írásbeli felszólalását a KDNP képviselője.
A vitában Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy az uniós tagállamok légterének megsértései és a kulcsfontosságú infrastruktúrát ért támadások nem elszigetelt események, hanem egy tudatos, összehangolt orosz hibrid hadjárat részei. A képviselő szerint ez a kampány Európa biztonságát, egységét és demokráciáját próbálja megingatni, és a dezinformációs akciók ennek szerves részét képezik.
Lakos Eszter kiemelte: az orosz elnök nyíltan kijelentette, hogy szerinte „a magyarok csak Orbán alatt maradhatnak magyarok". Ez – fogalmazott – nyílt beavatkozás Magyarország belügyeibe, amely az identitás kérdésén keresztül próbálja megosztani a magyarokat, azzal a hamis üzenettel, hogy választaniuk kell magyarságuk és Európa között.
A képviselő szerint Európának összehangolt választ kell adnia ezekre a kihívásokra, megerősítve a kollektív védelmet, például a keleti határok védelmi programját, és növelve a társadalom ellenállóképességét az intézményektől a médián át az állampolgárokig. „Csak egységben és eltökéltséggel védhetjük meg határainkat, rendszereinket és demokráciánkat" – fogalmazott.
Nyitókép: A biztos hangsúlyozta, Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva (Fotó: pixabay.com)
