Orosz–amerikai csúcstalálkozót tartanak „a következő napokban”. Moszkvában hivatalosan megerősítették: a találkozó előkészítése megkezdődött. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes megbeszélésére már a jövő héten sor kerülhet. Várhatóan a tárgyalás fő témái között szerepel a kétoldalú kapcsolatok normalizálása és az ukrajnai háború lezárása.

A béketörekvések ellenére a fegyverek nem hallgattak el (Fotó: AP via Beta)
Oroszország és az Egyesült Államok megegyezett az elnökök, Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozójáról. „Az amerikai fél javaslatára elvi megállapodás született egy kétoldalú, legmagasabb szintű találkozó megtartásáról a következő napokban” – jelentette ki tegnap Moszkvában az orosz államfő külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov azt is ismertette, hogy a csúcsértekezlet közös előkészítése megkezdődött, s a helyszínt is kiválasztották, ám arról későbbre ígért tájékoztatót. Nem sokkal később Putyin közölte: akár az Egyesült Arab Emírségek is lehetne a csúcstalálkozó házigazdája.
A New York Times úgy tudja, hogy Trump már a jövő héten találkozni akar Putyinnal. Bennfentes forrásaira hivatkozva a lap azt írja, hogy ezt követően (washingtoni javaslatra) egy háromoldalú megbeszélés következhetne, amelyen az amerikai, az orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök venne részt.
Usakov megerősítette: valóban szóba került a jövő hét az orosz–amerikai csúcsértekezlet irányadó időkereteként, s Moszkva „pozitívan áll ehhez a lehetőséghez”, ám sok minden függ attól, hogy meddig tartanak az előkészületek. Az amerikai–orosz–ukrán háromoldalú elnöki egyeztetés ötletéhez nem fűztek kommentárt Moszkvában.
NAGYOT LÉPTEK ELŐRE
Trump már szerdán utalt arra, hogy jók a kilátások egy mielőbbi orosz–amerikai csúcsszintű találkozóra, de a részleteket még ki kell dolgozni. Véleményét azután fogalmazta meg, hogy megismerte különmegbízottja, Steve Witkoff beszámolóját az orosz elnökkel aznap a Kremlben folytatott tárgyalásáról. Putyin bő háromórás megbeszélést folytatott vele.
Usakov nagyon hasznosnak és konstruktívnak minősítette a tárgyalást. Trump pedig úgy ítélte meg, hogy Witkoff és Putyin nagyon jó és eredményes párbeszédet folytatott, s „nagy előrelépést sikerült elérni”. Közölte: „jó esély van arra”, hogy a hosszú út végére érjenek.
Néhány európai szövetségesét és az ukrán államfőt is értesítette a Witkoff-látogatás eredményéről. Az amerikai elnök szerint a partnerek mindegyike, akikkel beszélt, egyetért azzal, hogy meg kell állítani a háborút. „A következő napokban, hetekben majd ezen dolgozunk” – fogalmazott Trump.
ELSŐ A TŰZSZÜNET
Zelenszkij azt üzente, hogy hazája „megvédi függetlenségét. Mindannyiunknak tartós és megbízható békére van szüksége, és Oroszországnak le kell állítania a háborúját”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint előbb tűzszünetet kell kötni. Ha ez sikerül, a kijelölt idő alatt dönteni kell a végleges rendezés módjáról. Rubio a Fox News hírtévében arra is felhívta a figyelmet, hogy a területi engedmények mindkét fél részéről kulcsfontosságúak lesznek a háború lezárásában.
SZANKCIÓK JÖHETNEK
Trump nem zárta ki, hogy másodlagos szankciókat vezet be azokkal az országokkal szemben, amelyek energiahordozókat vásárolnak Oroszországtól. Emlékeztetett arra, hogy – az említett ok miatt – India esetében már aláírt egy ilyen rendeletet. Ennek értelmében az Egyesült Államokba érkező indiai árucikkek jelenlegi, igen magas, 25 százalékos importvámját további 25 százalékkal megemeli három hét múlva.
A saját kormányzatát közben azzal bízta meg, hogy derítse ki, mely országok vásárolnak orosz kőolajat és földgázt. Ezek is új amerikai importvámokra számíthatnak.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője megerősítette, hogy Putyin és Witkoff találkozója ellenére Washington folytatja az orosz kőolajat beszerzők elleni másodlagos vámok bevezetésének előkészületeit. Sőt ezek a tarifák „várhatóan pénteken hatályba lépnek” – közölte.
RADAROKAT TÁMADTAK
Trump júliusban felszólította Oroszországot, hogy legkésőbb augusztus 8-án vessen véget a háborúnak Ukrajnában, különben újabb amerikai szankciókkal sújtja, a kereskedelmi partnereivel együtt. Kilátásba helyezte, hogy követelésének elutasítása esetén 100 százalékos behozatali vámot vet ki az orosz árukra, valamint másodlagos vámokat azokra az államokra, amelyek oroszországi kőolajat, földgázt és egyéb energiahordozókat importálnak.
Ám a fegyverek nem hallgattak el. Kijev közölte: az orosz erők tegnap 112 drónnal támadtak ukrajnai célpontokat. A védelem a harci eszközök zömét lelőtte, de 23 drón 11 helyszínen becsapódott. Dnyiprót is találatok érték, négy ember sebesülését és tüzeket okozva.
Az ukrán hadsereg a Krím-félsziget ellen küldött drónokat, amelyek egyebek mellett radarrendszereket tettek tönkre. A krasznodari területen pedig kőolaj-finomítót gyújtottak fel.

Nyitókép: AP via Beta