Elfogadta első olvasatban a francia nemzetgyűlés kedden a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.
Az egy évig tartó parlamenti vita végén az 577 fős nemzetgyűlésben 504-en szavaztak, közülük 305 képviselő igennel, 199 nemmel.
A „halálba segítéshez való jog" fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
Emmanuel Macron az X közösségi oldalon „fontos lépésként" üdvözölte a szavazást, és kiemelte, hogy „tiszteletben tartják mindenki érzékenységét".
„A különböző érzékenységek, kétségek és remények tiszteletben tartásával fokozatosan megnyílik a testvériség általam kívánt útja. Méltósággal és emberséggel" – írta az elnök, miközben centrista miniszterelnöke, François Bayrou, aki mindig is ellenezte a halálba segítést, a szavazás előtt fenntartásainak adott hangot a szöveggel kapcsolatban, és azt mondta, hogy ha képviselő lenne, tartózkodna.
Catherine Vautrin egészségügyi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy a szenátusi vitát és szavazást követően a parlament még a 2027-es választások előtt ratifikálni fogja a végleges változatot.
A halálba segítésről szóló törvénytervezetet megelőzően a palliatív ellátás megerősítéséról is szavazott kedden a parlament alsóháza, a szöveget egyöntetűen támogatta a szavazó 560 képviselő.
A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen állandó fizikai vagy lelki fájdalmakkal küzdenek súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes vagy végső fázisban tart.
Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.
A cél a „francia modell" létrehozása a halálba segítésre, amely „szigorúan szabályozott" – mondta a francia egészségügyi miniszter a hétvégén, utalva azokra a betegekre, „akiknek a palliatív ellátás már nem elégséges a szenvedésükre".
Ha a szöveget véglegesen elfogadják, Franciaország lesz a nyolcadik európai ország, amely legalizálja a haldokláshoz nyújtott segítséget.
Franciaországban a betegek halálba segítése jelenleg illegálisnak számít, de egy 2016-os törvény lehetővé teszi a passzív eutanáziát a gyógyíthatatlan betegek esetében, ez a beteg haláláig tartó folyamatos mélyaltatást jelent.
A kérdés nagyon megosztó Franciaországban annak ellenére, hogy a felmérések szerint a társadalom több mint nyolcvan százaléka támogatja a javaslat elfogadását. A képviselők egy kérdésben egyetértettek: minden egészségügyi dolgozó, aki nem kíván segítséget nyújtani a meghaláshoz, megtagadhatja azt lelkiismereti okokra hivatkozva.
A képviselőházban a kormányt támogató elnöki párthoz és a centrista pártokhoz tartozó képviselők, valamint az ellenzéki baloldal többsége támogatta a szöveget, míg a jobboldal jelentős része ellenezte. A szenátusban, ahol a jobboldalnak van többsége, a szöveg a várakozások szerint még számos módosításon esik át, s leghamarabb 2026 elején kerülhet második olvasatra a nemzetgyűlés elé.
Nyitókép: A „halálba segítéshez való jog" fogalmát létrehozó törvényjavaslatot Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon (Fotó: Beta/AP)
