Megtörtént az ezer-ezer fős fogolycsere

Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

„Az orosz–ukrán megállapodásoknak megfelelően, amelyek május 16-án születtek Isztambulban, május 23. és 25. között az orosz és az ukrán fél 1000-1000 főre vonatkozó fogolycserét hajtott végre” – közölte a minisztérium. A tárca szerint 303 orosz hadifogolyért cserébe ugyanennyi ukránt adtak át Ukrajnának. A visszatért orosz katonákat Fehéroroszországba szállították, ahol pszichológiai és orvosi ellátást kapnak. Ezután Oroszországba viszik őket, ahol katonai egészségügyi intézményeiben kezelik és rehabilitálják őket. Az első szakasz pénteken zajlott le. Akkor 270 katona és 120 civil, köztük az ukrán fegyveres erők által elfogott kurszki régióbeli civilek tértek vissza Oroszországba, akikért cserébe az ukrán félnek 270 katonát és 120 civilt adtak át. Szombaton, a második szakasz keretében egyformán 307 hadifoglyot engedett át mindkét fél a másiknak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva a fogolycserék lezárását elkövetően eljuttatja Kijevbe a konfliktus lezárására vonatkozó memorandum orosz tervezetét.

Mindeközben hatalmas, a háború kezdete óta számban a legnagyobb orosz drón- és rakétatámadás érte az ukrán fővárost, Kijevet és az ország más régióit az éjszaka folyamán, a légicsapásokban 12 ember életét vesztette, hatvanan megsebesültek – közölték az ukrán hatóságok vasárnap.

Oroszország 367 drónt és rakétát vetett be, ami a több mint három éve tartó háború legnagyobb egyszeri légitámadása volt – fogalmazott Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője, akinek elmondása szerint összesen 69 különböző típusú rakétát és 298 drónt, köztük iráni tervezésű Sahíd drónokat vetettek be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en tett bejegyzése szerint az orosz rakéták és drónok több mint 30 városban és faluban csapódtak be Ukrajna-szerte. Zelenszkij felszólította egyúttal nyugati partnereit, hogy szigorítsák az Oroszország ellen bevezetett szankciókat. Kijevben és környékén egész éjjel robbanások hallatszottak, miközben az ukrán légvédelem órákig tartó erőfeszítéseket tett az ellenséges drónok és rakéták lelövésére. Az ukrán biztonsági szolgálat szerint a fővárosban legalább négy ember meghalt és 16 megsérült. Hárman életüket vesztették a nyugat-ukrajnai Zsitomirban is. „A hetek óta legsúlyosabb orosz légitámadás egész éjjel tartott” – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en.

Az orosz védelmi minisztérium szintén vasárnap közölte, hogy összpontosított csapást mért az orosz hadsereg tengeri, légi és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiipari komplexum rakétarendszer-alkatrészeket, rádióelektronikai eszközöket, robbanó- és rakétaüzemanyagot és drónokat gyártó üzemeire, valamint rádiótechnikai felderítési és műholdas kommunikációs központokra.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon azt közölte, hogy az oroszok egyre több harctéren foglyul ejtett ukrán katonát végeznek ki, már több mint 150 ilyen esetet dokumentáltak. A hírszerzés arról is beszámolt, hogy rögzítettek olyan közvetlen parancsokat, amelyekben foglyok meggyilkolására utasítanak. A közleményben az ENSZ önkényes kivégzésekkel foglalkozó különmegbízottját, Morris Tidball-Binzt idézték, aki meg van győződve arról, hogy ezek a kivégzések nem történhetnének meg ilyen gyakorisággal és mértékben Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsa vagy beleegyezése nélkül. „Ezek a bűncselekmények nem elszigetelt esetek, hanem az agresszor állam, Oroszország vezetése tudatos politikájának részét képezik” – emelte ki a hírszerzés.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál rámutatott arra, hogy az idézett adat csak azokat az eseteket fedi, amelyeket a hírszerzés hitelesített az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta. Összességében az ukrán hatóságok 268 ukrán hadifogoly feltételezett kivégzését vizsgálják, ebből 208 harctéri, 59 pedig az olenyivkai fogolytáborban történt eset volna.