Telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. A tegnapi megbeszélés kiemelt témája volt az ukrajnai háború, vagy ahogyan Trump előzőleg fogalmazott, a vérfürdő megszüntetése, mert a kölcsönös fogadkozások ellenére eddig még tűzszüneti megállapodást sem sikerült kötni. Tárgyaltak az orosz–amerikai kereskedelmi kapcsolatok újjáépítéséről is.
Ismét telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Trump januári hivatalba lépése óta már többször egyeztettek egymással ilyen módon, legutóbb március 18-án.
Tárgyalásaikon elsősorban az elmúlt néhány évben elmérgesedett államközi viszony rendezéséről és a két ország kapcsolataiban felhalmozódott problémák megoldásáról cseréltek véleményt. A közel-keleti válság megoldásának és az ukrajnai háború befejezésének lehetősége szintén a kiemelt témáik között szerepelt. A két elnök (már a február 12-ei első telefonbeszélgetéskor) megállapodott a kapcsolattartás különböző formáiról és a személyes találkozó megszervezéséről.
TŐLÜK FÜGG AZ EREDMÉNY
Trump még a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban megígérte, hogy nagyon gyorsan, akár 24 óra alatt véget vet az ukrajnai fegyveres konfliktusnak, ha ismét az Egyesült Államok vezetője lesz. Győzelme, illetve hivatalba lépése óta ez nem sikerült neki, és másoknak sem. Annak dacára sem, hogy az idén amerikai és orosz delegációk többször is tárgyaltak a háború lezárásáról. Különmegbízottját, Steve Witkoffot is többször küldte már Moszkvába, de a fegyveres konfliktus befejezéséről nem született egyezség. Pedig Trump egy – 30 napra szóló azonnali és általános tűzszünetre vonatkozó – fegyverszüneti javaslatot is összeállított, amelyet Kijev március 11-én elfogadott, ám Moszkva elutasította.
Legutóbb, május 16-án Isztambulban már egy asztalhoz ültek Ukrajna és Oroszország képviselői, de a tárgyalás tűzszüneti egyezség nélkül ért véget. A találkozó előtt és után is felmerült, hogy eredményt valójában csak Trump és Putyin képes elérni ebben a kérdésben. Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte: az áttörés egyetlen módja az, ha Trump találkozik Putyinnal és „eldönti, van-e út a békéhez”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban jelezte: a két elnök személyes találkozója „még nem került napirendre”. Ezután jött a bejelentés, hogy Trump (május 19-én) ismét telefonon beszél Putyinnal.
ELEGENDŐ ERŐVEL RENDELKEZIK
Az amerikai elnök előzőleg jelezte: arra kéri majd Putyint, hogy állítsa le a vérfürdőt Ukrajnában, amely hetente átlagosan több mint ötezer orosz és ukrán katona életét követeli. Ezzel együtt megüzente: véleményt cserélnek az orosz–amerikai kereskedelmi kapcsolatok újjáépítéséről is. Előtte telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és kilátásba helyezte egyúttal, hogy amint befejezi a tárgyalást orosz hivatali partnerével, a NATO-tagországok közül néhánynak a vezetőjével is értekezni fog.
Nem sokkal korábban Putyin interjúban jelezte, hogy az ukrajnai konfliktust tartós békének kell követnie, és az új korszakban gondoskodni kell az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság jogainak védelméről. Közölte ugyanakkor, hogy meg kell szüntetni a válság eredeti okait és Oroszország biztonsági elvárásait is figyelembe kell venni. Nyomatékosította, hogy hazája elegendő erővel rendelkezik az Ukrajna elleni „különleges katonai művelet” befejezéséhez és a kitűzött célok eléréséhez.
SZIGORÍTANÁK A SZANKCIÓKAT
Az orosz államfő nyilatkozatából több elemző is arra következtetett, hogy a Kreml egy ideig még biztosan nem fejezi be az inváziót. Szerintük Putyinnak az a célja, hogy hadserege az idén áttörje a frontvonalakat és elfoglalja azt a négy délkelet-ukrajnai megyét (Donyecket, Herszont, Luhanszkot és Zaporizzsját), amelyeket 2022 szeptemberében Moszkva egy – senki által el nem ismert – álnépszavazás eredményeire hivatkozva Oroszországhoz csatolt. Megszólalt az amerikai pénzügyminiszter is. Scott Bessent a CBS News hírtévének elmondta: ha Putyin elutasítja a tűzszüneti tárgyalásokat Ukrajnával, az Egyesült Államok és Európa megszigorítja az Oroszország elleni szankciókat.
SZUMI LEHET A KÖVETKEZŐ
A tűzszünetre irányuló diplomáciai és politikai erőfeszítések ellenére a harctéren nem hallgatnak a fegyverek. Az orosz hadügyminisztérium tegnap további két ukrán település elfoglalását jelentette be. Az egyik (Marinye) egy elhagyatott aprócska falu, amely az Oroszországgal határos Szumi megyében található. Megszállása arra utalhat, hogy az orosz haderő a térségben egy nagyobb hadműveletre készül. Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy Oroszország nagy offenzívára készül, amely akár Szumi ellen is irányulhat.
Ukrán oldalon tegnap újabb orosz dróncsapásokról számoltak be. A támadás előtti napon sem volt nyugalom. Sőt. Az orosz hadsereg vasárnap rekord számú, 273 drónt indított Ukrajna több megyéje ellen, nem kímélve a fővárost sem. A háború eddigi legnagyobb ilyen jellegű támadásában két személy vesztette életét és jelentős anyagi kár keletkezett.
Nyitókép: AP via Beta
