Konfliktushelyzeteket teremt, ha az EU nem védi meg az őshonos közösségeket, nemzeti kisebbségeket Európában – jelentette ki Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet minapi bemutatóján Szegeden. A kiadvány egyik szerzőjeként közölte: a kötet legfőbb célja, hogy összefoglalja a nemzeti kisebbségek védelmére szóló javaslatokat az EU-ban.
Kiemelte: Európa biztonságának és stabilitásának érdekében szükség lenne egy újabb, XXI. századi keretegyezményre a témában, és fontos, hogy ezekben a kérdésekben világos szabályokat és helyzetet teremtsen az EU. Merthogy a kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy.
Szili elmondta: a könyv rögzíti a nemzetiségek uniós védelmének öt alapelvét. Ezek: az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása; az egyéni és a kollektív jogok biztosítása; az állampolgárság és a nemzeti identitás elválhat egymástól; az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzethez tartozással; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Szili felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek számára az jelentene megoldást, ha az Európa Tanács által elfogadott szabályokat az EU köteles volna beemelni a saját jogrendjébe. Hozzátette: az Unió eltolja magától a nemzeti kisebbségek ügyét, jóllehet ezt nem tehetné meg.
Ukrajna vizionált EU-csatlakozásáról megegyezte: az Orbán-kormány azért kezdeményezte a véleménynyilvánító szavazást, mert nagy probléma, hogy az ukrajnai nemzetiségek 2015 óta jogfosztásokat szenvednek el. Az ottani magyarokat nem ismerik el őshonos nemzeti közösségnek. Közölte: jogos a magyar kormány eljárása Ukrajna csatlakozásáról, az EU pedig szerinte téves pályán jár, amikor ezt az országot gyorsan a tagjai közé akarja fogadni.
