Szerbiában minden évben mintegy 7000 új beteget jegyeznek, illetve 5000 beteg halálozik el tüdőrákban. A Nyugat-Balkánon – a rossz statisztikai adatok miatt –, Szerbia volt az első ország, amely bevezette ennek a betegségnek a korai kiszűrését szolgáló vizsgálatot. A korai felismerés ugyanis megnöveli a teljes kigyógyulás esélyét. Ám mint arra a szakemberek is rámutattak, szükség lenne innovatív gyógymódokra is.
A tüdőrák korai felismerésére irányuló szervezett szűrés ma egyértelműen megerősíti az időben történő diagnózis felállítását és a leghalálosabb rosszindulatú daganat kezelését. A gyakorlatban azonban – akiknél a programnak köszönhetően tüdőrákot fedeztek fel – még nem állnak rendelkezésre modern terápiás lehetőségek, így a kezelés nagyszámú esetben továbbra is kizárólag a kemoterápián alapul, ismertette a Teli tüdővel (Punim plućima) nevű tüdőrák elleni küzdelmet folytató egyesület. Közleményükben rámutattak, hogy a tüdőrákszűrés, amelyet Szerbia vezetett be elsőként a Nyugat-Balkánon, fontos lépést jelent a leggyakoribb és leghalálosabb rosszindulatú daganattal kapcsolatos statisztikák javításában. De még így is évente közel 7000 ember betegszik meg, és több mint 5000 ember hal meg tüdőrákban.
A Szerbiai Klinikai Központ tüdőbetegségek kezelésével foglalkozó részlegén 2024 novembere és 2025 vége között 4000 polgárt vizsgáltak meg – olyan pácienseknél végeztek szűrést, akik a kockázatos csoportba tartoznak. Ez időszakban több mint 100 személynél diagnosztizálták a tüdőrákot, annak kezdeti stádiumában.
Olja Ćorović, a Teli tüdővel egyesület képviseletében elmondta, hogy a betegség sikeres gyógykezelésének lényege: annak korai felismerése, és a terápia mihamarabbi elkezdése – közölte a Tanjug hírügynökség. Örömét fejezte ki, hogy a szűrés Vajdaság és Belgrád mellett Kragujevacon is elkezdődött. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy nagyon sok páciens keresi fel őket, mert nincs hozzáférésük a korszerű terápiákhoz.
– Sokuk számára az egyedüli megoldás továbbra is kizárólag a kemoterápia. Ez vonatkozik a laphám- és kissejtes tüdőrákban szenvedő betegekre, a gyakori és ritka genetikai mutációkkal egyaránt rendelkező áttétes nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegekre, valamint a betegség harmadik stádiumában lévő nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegekre is – magyarázta, majd hozzátette, a régióban és Európában is léteznek modern terápiák a tüdőrák minden említett altípusára, de sajnos ezek még mindig nem elérhetők a szerbiai betegek számára. Ćorović elmondta, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap képviselői biztosították őket arról, hogy ez a probléma hamarosan megoldódik, éppen ezért arra számítanak, hogy a modern gyógyszerek hamarosan pozitív listára kerülnek.
A tüdőrákot a betegek mintegy 70 százalékánál csak áttétes stádiumban észlelik, amikor a kezelési lehetőségek jelentősen korlátozottak. Ennek oka abban lehet, hogy az első tünetek, mint a köhögés, a fáradtság vagy a légzési nehézség, nem tipikus tünetek. Gyakran ártalmatlan állapotoknak tulajdonítják őket, különösen a dohányosoknál, akik hozzászoktak ezekhez a tünetekhez.
A szakemberek szerint a dohányzás mellett erős kockázati tényező a légszennyezés mértéke, illetve a megelőző vizsgálatok fontosságával kapcsolatos hiányos információk, ami tovább nehezíti az időben történő diagnózist.
Zoran Andrić, a Bežanijska kosa Klinikai-kórházi Központ onkológusa kiemelte, hogy a világ előrejelzései szerint 2035-re a rák – megelőzve a szív- és érrendszeri betegségeket –, az elhalálozással járó betegségek vezető oka lesz, és ez a lakosság elöregedésével hozható kapcsolatba, az életmóddal, és a betegség késői stádiumának felismerésével. Ezért a szűrővizsgálatoknak kulcsfontossága van. Elmondta, hogy az emlő-, a vastagbél- és a méhnyakrák esetében, amihez az állam megszervezi a szűrővizsgálatot, sokkal nagyobb arányban fedezik fel a betegséget korai stádiumában, mint más daganatos betegségeknél. A tüdőrák ma is a rosszindulatú daganatok között a leggyakoribb halálok, éppen a késői felismerés miatt.
Andrić is a korszerű gyógymódok jelentőségére hívta fel a figyelmet, azok közül is az immunterápiára, ami ma már standard eljárásnak minősül az áttétes tüdőrák kezelésében, de Szerbiában – mondta – csak a betegek egy része számára elérhető.
Elmondta, hogy a legújabb tanulmányok szerint az immunterápia már a betegség korábbi stádiumaiban is jelentős eredményeket ér el: csökkentheti a kiújulás kockázatát, különösen akkor, ha műtét előtt vagy műtét után alkalmazzák, és kombinálható a kemoterápiával.
A régió és az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a betegség korai diagnosztizálása és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés az mellett, hogy meghosszabbítja a páciens életét, az életminőségen is javít.
Nyitókép: Illusztráció
