A köztársasági képviselők már több napja az ellenzék által kezdeményezett napirendi pontról, Bratislav Gašić lemondásáról, vagyis a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában, majd a Mladenovac környékén történt tömeggyilkosság megelőzősében való felelősségéről tárgyalnak. Tegnap mégis a legkevesebb szó esett erről a parlamenti vita során. Miután az ülést a parlamenti képviselők kérdések feltevésével kezdték, Miroslav Aleksić, a Néppárt képviselője rámutatott, hogy Bratislav Gašić szerdán a plenáris ülésen bejelentette, hogy a belügyi szervek számára ismeretes, ki gyilkolta meg Oliver Ivanović koszovó politikust, ám a gyanúsított Németország védelmét élvezi. Ezt a bejelentését azonban Németország belgrádi nagykövetsége cáfolta, így a képviselő arra kért magyarázatot a belügyminisztertől, ha tudják, ki a gyilkosság elkövetője, az illetékes szervek miért nem tetettek eddig semmit, hogy előállítsák. Erre a problémára alapozta Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ökológiai Felkelés képviselője Bratislav Gašićhoz intézett szavait, miszerint ezek után készen áll-e hazugságvizsgáló alá vetni magát, illetve miért nem mond le. Bratislav Gašić azt válaszolta, kész a poligráfvizsgálatra. Mint mondta, amit ő vagy a kormányfő a parlamenti ülésen elmondott, igaz.
Antić kérdést intézett Gašićhoz annak kapcsán is, hogy az illetékes szervek miért nem tettek semmit, amikor tudomást szereztek arról, hogy a tömeggyilkosság 13 éves elkövetője a téli osztálykiránduláson senkivel sem kommunikált, végig egy fotelben aludt. Erre Ana Brnabić kormányfő válaszolt, s elmondta, ő nem látja Gašić sem direkt, sem indirekt felelősségét az általános iskolában történtekért.
Az ülés meghatározó része a környezetvédelemről szólt. Mindenekelőtt a mini vízerőművek problémáját vetették fel. Brnabić a Jovanović-Ćuta képviselővel folytatott vitában rámutatott arra, hogy Ratko Ristić annak a revíziós bizottságnak a tagja, amelynek a véleményezése alapján adta ki az illetékes minisztérium a mini vízerőművek építési engedélyét. Hangsúlyozta, hogy a professzor ezért a munkájáért juttatást kapott. A kormányfő nem tartotta korrektnek, hogy egy szakember a döntései után végül egy környezetvédelmi megmozdulás élére áll, és hirtelen, a természet védelme érdekében a mini vízerőművek megépítése ellen tüntet, a kormányt hibáztatva. Az ellenzéki képviselők több alkalommal is figyelmeztették a kormányfőt, hogy ne támadja az egyetemi tanárokat, változtasson a szóhasználatában, és tisztelettel beszéljen róluk, hiszen mindenkinek joga van arra, hogy módosítsa a véleményét.
A vita végül a Rio Tintóra és a lítiumbányák környezetvédelmi hatásaira terelődött, illetve arra, hogy ki tehető felelőssé azért, hogy a vállalat Szerbiában oly nagy mértékben megalapozta jelenlétét.
A képviselői kérdések között ezúttal is felmerült a koszovói szerb lakosság helyzete, illetve az egyetemi tanulmányok ösztöndíjazása is. Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja kiemelt figyelemmel követi a fiatal tehetségek rendszerben történő támogatását. Rámutatott, hogy a magyar közösség középiskolai tanulói és egyetemi hallagatói 2010 óta támogatást kapnak Magyarország kormányától. A joghallgatók számára már harmadik alkalommal írták ki az ösztöndíjpályázatot, a közgazdasági kar hallgatói pedig már negyedik éve számíthatnak támogatásra. Szavai szerint a VMSZ azon dolgozik, hogy ezt a rendszert az egészségügyi hallgatókra is kiterjessze. Elmondta, a VMSZ támogatását élvezi a szerbiai Fiatal Tehetségek Alapja, amely 2008 óta 40 ezer ösztöndíjat és különféle elismerést adományozott, illetve amely évente kiírja a Dositej-ösztöndíjat az 1050 legjobb alapképzésen, illetve 500 mesterképzésen végző hallgató számára. Ökrész, az Alaphoz intézett kérdésében az ösztöndíjazási rendszer elbírálási módszere módosításának fontosságára mutatott rá, hogy elkerüljék az eddigi igazságtalanságokat.
A 2022/23-as tanévre vonatkozó pályázat március 16-án nyílt meg. Ez alapján a pályázókat az átlagosztályzataik alapján rangsorolják hat szakterületen. Mint mondta, az előzetes eredményeknél teljesen jogos döntés született, miszerint a végleges ranglista kialakításakor az Alap az Orvostudományi Kar hallgatóinak keretszámát további 104-gyel megnövelte. Ilyen módon részben kijavítható az az eddigi ellentmondás, miszerint a medikusok már 9,7-es átlaggal sem kaphattak támogatást, miközben például a Természettudományi Karról 8,5-ös átlagnál is járt az ösztöndíj.
Nyitókép: Fotó: Beta
