2024. október 13., vasárnap

A fizetési osztályokról majd később

A járvány és a gazdaság élénkítése lelassította a közszférában dolgozók fizetési reformját

A kormány kezdeményezte, hogy az állami foglalkoztatásban levők fizetését érintő teljes körű elszámolási rendszer hatályba léptetését 2025-re halasszák. Marija Obradović államigazgatási és önkormányzatokkal megbízott miniszter tegnap a köztársasági képviselőház ülésén elmondta, ahhoz, hogy egy jól kidolgozott rendszert tudjanak felállítani, részletes analízisre van szükség többek között a közszférában foglalkoztatottak munkahelyi beosztása, valamint a jelenlegi fizetéselszámolás kapcsán. Mint hangsúlyozta, nem álltak el a fizetési osztályok bevezetésétől, azok bevezetésére a kormány elkötelezte magát.

A parlament tegnapi ülésén a közszférában dolgozók fizetésével foglalkozó törvény, a tartomány területén működő szervekben, illetve az önkormányzatok egységeiben foglalkoztatott köztisztviselők juttatásáról szóló, a közszolgálatokban foglalkoztatottakról szóló és az állam által alapított ügynökségekben és más szervezetekben alkalmazottak fizetéséről szóló törvény módosítása szerepelt. Obradović kiemelte, ugyan 2022-re tervezték a közszférában dolgozók fizetésének reformját, de a járványügyi helyzet jelentős mértékben lelassította a folyamatot, a pénzügyi támogatásokat inkább a lakosság és a gazdaság megsegítésére folyósították. Szavai szerint nem volt arra lehetőség, hogy minden kulcsfontosságú reformrésztvevőt bekapcsoljanak a folyamatokba. Még mindig folyik a munka a munkahelyi besorolási osztályok kidolgozásán, ami alapfeltétel ahhoz, hogy megállapítsák melyik munkahely mennyit ér az önkormányzati és az állami, valamint tartományi szervekben.

Obradović asszony elmondta azt is, hogy a pénzügyminisztérium 2019 óta egy olyan mindenre kiterjedő információs rendszer kidolgozásán dolgozik, amely az állami költségvetés pontos tervezését, a rendelkezésre álló eszközök igazgatását és ellenőrzését teszi lehetővé. Ez az információs rendszer pontos adatokkal rendelkezik majd a közszféra munkahelyeiről, a foglalkoztatottak fizetéséről, illetve a közfoglalkoztatás más költségeiről. Mindezt figyelembe kell venni, hogy egy hatékony és mindent átfogó fizetési rendszert tudjanak létrehozni.

Reményét fejezte ki, hogy az előttünk álló évben a járványügyi helyzet stabilizálódik és felszabadulnak bizonyos anyagi és emberi erőforrások, és folytatódhat a fizetési osztályok kidolgozásának folyamata.

Kiemelte, habár 2025-re odázzák el a fizetések elszámolásának reformját, a jövő évben a közszférában dolgozók fizetésemelésre számíthatnak. Így 8 százalékos fizetésemelést kapnak az egészségügyben dolgozók, a katonaság, illetve a szociális védelem alkalmazottjai, a többi szektorban azonban 7 százalékos béremelkedésre számítanak a foglalkoztatottak. Növekszik a minimálbér is, mégpedig 9 százalékkal. A nyugdíjak a jövő évben 5,5 százalékkal emelkednek.

A képviselők a törvények kapcsán tett felszólalásuk során rámutattak arra, hogy a fiskális konszolidálás érdekében a közalkalmazottak fizetését évekre befagyasztották, majd néhányan felmondást kaptak, sőt a közszférában dolgozók számának növelése is ma csak fokozottan és indokolva lehetséges. Rámutattak arra is, hogy ugyanazon a munkahelyen, függetlenül attól, hogy mely városról, településről van szó, nem lehet különböző bérezést elszámolni. Volt olyan képviselői is, aki kihangsúlyozta, hogy például az államfő fizetése nem lehet alacsonyabb a köztársasági ombudsman, vagy egyes bíra, esetleg egy polgármester fizetésénél. Meg kell határozni, hogy egy-egy funkció, beosztás milyen szintű felelősséggel jár és aszerint kell meghatározni a munkavégzés értékét. Néhányan pedig arra is rámutattak, hogy nem lehet alulértékelni sem a munkáját annak, aki a közszférában dolgozik, egyébként senki számára nem lesz vonzó az állami szektorban dolgozni. A képviselők szóvá tették a pártfoglalkoztatás kérdését is. Az Egységes Szerbia, valamint a Szerb Haladó Párt képviselői úgy tudják, hogy a közszférában dolgozók csupán 4 százaléka használta fel pártkapcsolatait munkába állás érdekében. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy csökkent a pártalapú foglalkoztatás.

A képviselők az ülés elején képviselői kérdéseket intézhettek az állami intézmények valamelyikéhez. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője Zlatibor Lončar miniszterhez intézte megállapítását, miszerint a munka-egészségügyi szakszolgálatot újra kellene szervezni, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon nagyon sok a fogorvos, és ha az egyetemekről továbbra is ilyen sok fogorvos kerül ki, nem tudnak majd a fiatalok elhelyezkedni. Az egészségügyi oktatás átgondolását javasolta, az egyre népszerűbb fogászati turizmus ellenére.

A képviselő elmondta, hogy bár az ország területén 700 munka-egészségügyi szakorvost tartanak nyilván, csak 150 szakorvos végzi a munkáját, közülük is többen elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy már nyugdíjban vannak. Rámutatott, Finnországban 3 millió lakosra 2300 munka-egészségügyi szakorvos jut, és a betegségmegelőzés terén kiemelkedő országnak számít. Ironikusnak nevezte, hogy a finnek bevallása szerint az egészségügyi hálózatuk megszervezésében a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság modelljét vették alapul. Elmondta, hogy miután Szerbiában ebben az ágazatban az űrt a 2010-ben meghozott rendelet okozta, amely szerint ezt az ágazatot átengedték a szabad piacnak, amelyben ezek a szakorvosok nem találták meg a helyüket. Miután egyre több munkahely létesül az ország területén, javaslata szerint érdemes lenne újragondolni a munka-egészségügyi szakszolgálat újraszervezését.