2026. május 15., péntek

Rendteremtés, szemfényvesztés…

Folytatódott a választási törvények módosításával foglalkozó parlamenti vita

Képviselői kérdések feltevésével vette kezdetét a köztársasági parlament csütörtöki ülése, a rendes tavaszi ülésszak harmadik ülésének folytatása, melynek napirendjén továbbra is a választási törvények módosításának javaslatai szerepeltek. A törvénycsomaggal foglalkozó ülés még kedden indult, s tegnap is folytatódott. A napirendi pontok között a köztársasági elnök megválasztásáról, a képviselők megválasztásáról, a helyhatósági választásokról szóló jogszabályok módosítása, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása és kiegészítése szerepel.

Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a Szerbiai Nemzeti Bankhoz intézett kérdést, mely a kötelező banki letétek összegének esetleges csökkentésére vonatkozott. Dicsérettel szólt Jorgovanka Tabaković bankkormányzónak és a nemzeti banknak a munkájáról, mint kifejtette, stabil alapokon áll az ország monetáris rendszere, a deviza- és aranytartalékok történelmi magaslatokat értek el 29,4 milliárd eurós értékben, az évközi infláció három százalék alá esett decemberben, amely megfelel az uniós maastrichti feltételeknek is. A SEPA-fizetőrendszerhez való csatlakozás, a Dina kártya rendszere, s más különféle innovációk is a pénzpiac stabilitását erősítik. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre nagyobb a hitelek iránti igény, 15 százalékos a növekedés, s nyomás nehezedik emiatt a pénzintézetekre. Emiatt Újhelyi feltette a kérdést, van-e mód csökkenteni a bankok számára előírt kötelező letét összegén, hogy eszközök szabaduljanak fel, melyekből a polgárok és a gazdasági szereplők nagyobb igényeit fedezni lehetne.

A további képviselői kérdések között volt Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselőjének kérdése is, az illetékes minisztériumoknál arról érdeklődött, hogyan lehetséges, hogy egyetlen bíró sem adott ki elfogatóparancsot a „Komitet-ügyben” erőszakkal vádolt Aleksandar Vidojević – közismert nevén Aca Rošavi – ellen, aki módszeresen és makacsul távol marad a bírósági tárgyalásoktól. Tepić a parlamentben felidézte, hogy 2018-ban a belgrádi Beton csarnokban található klubot teljesen szétverték, a bent tartózkodó embereket pedig brutálisan bántalmazták. Rámutatott, hogy az erőszakos cselekményekkel vádolt Vidojević leginkább arról ismert a nyilvánosság előtt, hogy többször is Aleksandar Vučić szerb elnök fia társaságában fotózták le. Az idén márciusban a Felsőfokú Bíróság hatályon kívül helyezte a többi vádlott ellen hozott 2024-es ítéletet. Az ügy így visszakerült a kezdeti szakaszba, és az eljárás szándékos elhúzása miatt fennáll a veszélye, hogy a bűncselekmény hamarosan elévül – figyelmeztetett Tepić.

A napirendi pontokhoz kapcsolódó vita során Kovács Elvira, a parlament alelnöke, a VMSZ képviselője a kisebbségi listák kapcsán közölte, Szerbiában fontosnak számít a közösségek megfelelő politikai-közéleti képviseletének szavatolása, az eddigi gyakorlatot sokan nevezik a kisebbségek képviselete tekintetében követendő példának, a kritikák ezzel kapcsolatban pedig elsősorban a kisebbnek számító közösségek megfelelő képviseletének nehézségeire mutatnak rá. Számos visszaélés is volt az elmúlt időszakban a kisebbségi listák állítása során, a cél ezeknek a visszaéléseknek a megakadályozása a kisebb közösségek képviseletének szavatolása esetében. Említést tett a kisebbségi listákra vonatkozó pozitív diszkriminációról, a természetes parlamenti küszöbnek, valamint a kisebbség mandátumok 35 százalékos növelésének bevezetéséről a parlamenti küszöb 5-ről 3 százalékra történt csökkentése kompenzálása érdekében. Támogatásáról biztosította az ODIHR-ajánlásokra épülő törvénymódosításokat, de felhívta a figyelmet: mindig ügyelni kell a jó gyakorlatból származó előnyökkel való visszaélések elkerülésére.

Ana Jakovljević, a Szerbiai Népi Mozgalom parlamenti képviselője szerint a javasolt választási törvénycsomag mögött nem a hatalom valós szándéka áll a választási folyamat javítására. Rámutatott, hogy az ODIHR ajánlásainak többsége azért született meg, mert a kormányzó erők rendszerszinten éltek vissza a választási rendszer adta lehetőségekkel. Mindez, amit most itt látunk, csupán egy színjáték, az Európai Unió megtévesztése, a cél annyi, hogy meggyőzzék Brüsszelt a források folyósításáról – fejtette ki.

Pártját ért kritikákra válaszolva Bájity Borisz, a VMSZ képviselője közölte, senkinek sem kell aggódnia a szervezet jövőjéért, a haladókkal alkotott koalícióért, ennek az együttműködésnek hála Magyarország és Szerbia között mára stratégiai együttműködés jött létre. Megerősítette, hogy a VMSZ az ODIHR ajánlásainak elfogadása, így a javasolt törvénymódosítások mellett szavaz majd.

Az összevont vitát követően a ház megkezdte a javaslatokra benyújtott módosító indítványok vitáját.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Kovács Elvira/Facebook