Az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosításokkal az államvezetés nem akar nyomást gyakorolni a bíróságokra és az ügyészségekre, illetve nem fegyelmezőintézkedések ezek, emelte ki tegnap a köztársasági képviselőház ülésén Nenad Vujić igazságügyi miniszter, amikor a parlamenti képviselők a két hete megkezdett ülés napirendjén szereplő igazságügyi törvénymódosításokra benyújtott indítványokat vitatták meg. Az ellenzék részéről többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatalmi párt az ellenőrzése alá szeretné venni az igazságszolgáltatást.
A törvényjavaslatokkal szemben ezúttal is a legkeményebb kritikákat a Zöld Baloldali Front képviselői fogalmazták meg, és módosítási indítványaik mindenekelőtt az adott módosítások törléséről szóltak. Marina Mijatović a vita során kiemelte, hogy azokkal az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosításokkal, amelyeket Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője indítványozott, a hatalmi párt ellenőrzése alá szeretné venni az ügyészségeket és a bíróságokat, és semmiképpen sem járulnak majd hozzá az ügyészségek hatékonyabb munkájához. Szavai szerint azzal, hogy a különleges ügyészeknek csökkenteni kívánják a hatásköreiket, az igazgatási lehetőségek és az önállóság csökkentését kívánják elérni. Párttársa, Robert Kozma ugyanakkor azt állapította meg, hogy a törvénymódosítások – amennyiben azokat a parlament elfogadja – azt teszik lehetővé, hogy az ügyészeket a hatalmi pártot támogató Nenad Stefanović, a Belgrádi Felső Ügyészség főügyésze vonja felelősségre.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter válaszolva a megállapításokra, kiemelte, a kötelező utasítás, amely a főügyésztől érkezik, nem tekinthető nyomásgyakorlásnak. Ez törvényileg szabályzott kategória, amellyel nem ezek a törvénymódosítások foglalkoznak. Szavai szerint az ügyészségek ilyen jellegű, hierarchikus felépítése minden ügyészség esetében jellemző. Példaként az európai uniós Németországot és Ausztriát említette, ahol még az igazságügyi miniszter is hasonló kötelező utasításokat oszthat ki az ügyészségeknek, ám ez elképzelhetetlen Szerbiában. Felszólalásában elmondta, hogy a nem megfelelő nyomásgyakorlásra az arra illetékes bizottságokon keresztül kell megoldást találni. Mint mondta, a törvénybe foglalt módosítási javaslatok csupán egy olyan mechanizmust látnak elő, amelyek rámutatnak, hogy ki dönt a kötelező utasítások kiadásáról, amelyek rövid határidőhöz vannak kötve.
A vita során felmerült annak a kérdése is, hogy az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítási javaslatokat le kellene venni napirendről, azokról nem kellene szavazni, hiszen az érdekszervezetek sem támogatják azokat. Branko Lukić, a Mi, a nép ereje képviselői csoport képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a hatalmi pártok képviselői szándékosan ignorálják a Bírósági Főtanács negatív véleményét a törvénymódosításokról, miközben azok kidolgozásába nem vonták be a szakvéleményt. Aleksandar Ivanović, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője pedig azzal vádolta meg a Szerb Haladó Pártot, hogy „a törvényhozást használják fel saját pártja védelmének érdekében, a közrend beomlasztásán dolgoznak, és a párthoz való lojalitást erősítik”.
Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke kijelentette, nem fogják a törvénymódosítási javaslatokat visszavonni a parlamenti eljárásból. Miután Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője erre reflektálva rámutatott, hogy még Aleksandar Vučić államfő is megemlítette az egyik interjújában, hogy akár vissza is vonhatják majd az eljárásból a napirenden szereplő 5 törvényt, Brnabić kijelentette, hogy az ellenzéki képviselő nem hallgatta kellő figyelemmel az államfő mondatait, aki azt mondta, hogy tiszteletben kell tartani a közvita intézményét. A házelnök szerint a törvénymódosítások hozzájárulnak az ügyészségek és bíróságok megfelelő, hatékony és transzparens munkájához, és nem befolyásolják az igazságszolgáltatás önállóságát és függetlenségét.
A képviselőház két héttel ezelőtt kezdte meg azt a rendkívüli ülést, amely napirendjén 25 pont szerepel, köztük az ellenzék által vitatott 5 igazságügyi törvény. Csak ezekre a törvényjavaslatokra a képviselők 174 módosítási indítványt nyújtottak be, és 10 vált a törvényjavaslatok részévé. Napirenden szerepel annak a bizottságnak a felállítása is, amely az egységes választói névjegyzék átvilágítását és ellenőrzését végzi majd.
Nyitókép: Beta
