Az államnak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a részarányos foglalkoztatásra az ügyészségeken és a bíróságokon, az ország déli területein ugyanis a bosnyák és az albán kisebbség képviselete nagyon alacsony ezekben az intézményekben – hangzott el tegnap a köztársasági képviselőház ülésén, amelyen továbbra is az igazságszolgáltatást érintő törvénycsomagra benyújtott módosítási indítványokról folytattak vitát. Nenad Vujić igazságügyi miniszter reagálva ezekre a megjegyzésekre kiemelte, a kormány odafigyel a kisebbségekre és arra, hogy minden polgár egyenlő jogokat élvezzen. Mi sem bizonyítja jobban ezt a törekvést, mint hogy külön emberi és kisebbségi jogi tárca foglalkozik a kérdéssel.
A parlamenti képviselők tegnap folytatták a múlt héten megkezdett parlamenti vitát, amely napirendjén 25 pont szerepel, köztük 5 olyan törvény, amely az igazságszolgáltatást érinti. Ezekre a jogszabályokra a képviselők részéről összesen 174 módosítási indítvány érkezett be, amelyeket egyenként vitattak meg a képviselők. Miután a beérkezett indítványok közül csupán 10-et fogadtak el és vált a törvénymódosítás részévé, Ahmedin Škrijelj, az SDA Szandzsák képviselője a bíróságok hálózatának bővítése kapcsán azt mondta, hogy a bosnyák- és albánlakta településeken, egyebek között Tutinban is, szükség lenne Alapfokú Bíróságra. Hiányolta a részarányos foglalkoztatást is, mert szerinte a bíróságok és az ügyészségek nem tükrözik a lakosság nemzeti összetételét. Nenad Vujić válaszában úgy fogalmazott, a bíróságok hálózatának bővítése kapcsán kezdeményezett törvénymódosítás csak a belgrádi alapfokú bíróságok számának növelését érinti, a bíróságok és ügyészségek hálózata bővítésének szükségességét az ország egész területén egy alapos felmérés előzi meg, amire csak ezek után kerül sor. Mint hangsúlyozta, azt a polgárok migrációja, illetve az aktívabb gazdasági tevékenységek is indokolttá teszik. A részarányos foglalkoztatás kapcsán pedig kiemelte, a bírók és az ügyészek alkalmazása esetében nem az állam, hanem a legfelsőbb bírósági és ügyészségi testületek illetékesek.
Felmerültek a választásokkal kapcsolatos gondok is, a fantomszavazók esetében Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője tett fel kérdéseket. Uglješa Mardić, az Szerb Haladó Párt képviselője fantomszavazónak éppen Öreg Anna képviselőtársát nevezte, aki kettős állampolgár.
A tegnapi vita során a legtöbb időt a képviselők az Európai Parlament külpolitikai bizottsága tényfeltáró missziójának érkezésére fordították. Radomir Lazović, a Zöld–Baloldali Front képviselője kiemelte, hogy a héten a parlament épületének előcsarnokában megnyílt, jasenovaci haláltáborral foglalkozó kiállítással a hatalmi párt a második világháború áldozatait politikai célokra használja ki. Kérdést is feltett, hogy miért nem fogadja az államvezetés a misszió képviselőit, mitől tartanak, talán a hangfegyver használata miatt, vagy az igazságszolgáltatást érintő politikai nyomásgyakorlás, az emberi jogok eltiprása miatt vonják majd őket felelősségre? Miért tolja maga elé például Kovács Elvirát, a képviselőház alelnökét a delegáció fogadására.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője reagálva az elhangzottakra, elmondta, hogy a VMSZ az SZHP koalíciós partnereként a gyorsabb EU-tagság elérése érdekében fogadta el az eurointegrációs bizottság vezetését. Elképesztőnek nevezte az Európa-párti politikát folytató ellenzék fellépését, az európai intézmények segítségét minden belpolitikai kérdésben, és csalódottságát fejezte ki. Elmondta, hogy az EU-tagság esetében a legfontosabb intézmény az Európai Bizottság, és a tárgyalási fejezetek megnyitása esetében szükség van a kételkedő országokkal való jó kapcsolat kiépítésére. Ezért fontos Ana Brnabić házelnök észtországi látogatása. Az EP-képviselők mindenképp találkoznak a képviselői csoportokkal, amely során elmondhatják véleményüket, meglátásaikat.
Nyitókép: Beta
