– Miután a múlt év közepén Szerbiának átutalták az első uniós forrásokat 51,66 millió euró értékben, a nyugat-balkáni Növekedési Terv előfinanszírozása keretében, újabb 56,5 millió eurót hagytak jóvá kifizetésre a teljes 112 millió eurós forráskeretből – erősítette meg pénteken Siniša Mali miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter. – Ezek a hírek bizonyítják elkötelezettségünket a reformmenetrendben kitűzött célok megvalósítása érdekében, annak ellenére, hogy a haladásunk némileg lelassult a hazai negatív események miatt. Meggyőződésem, hogy mindezt gyorsan bepótoljuk, és visszatérünk a gyorsított fejlődés és a további reformok útjára. Ez abszolút prioritás számunkra, s továbbra is elkötelezettek maradunk mellette. Világosan kijelöltük európai utunkat, és azon is maradunk, amíg a reformok összes célját el nem érjük – értékelte Mali.
Mint kifejtette, a jóváhagyott 56,5 millió euróból 26,3 milliót közvetlenül a szerb költségvetésbe utalnak, míg 30,2 millió eurót a Nyugat-balkáni Beruházási Keret (WBIF) projektjeire szánnak.
ÚJABB ÖSSZEGEKRE PÁLYÁZIK AZ ORSZÁG
Az Európai Bizottság forrásai a 2024 második felében végrehajtott reformokra vonatkoznak. Az adott időszakra a reformmenetrend által előirányzott hét lépésből, az Európai Bizottság értékelése szerint, Szerbia hármat teljesített: a harmadik energiacsomag implementálását, az 5G-hálózat bevezetését, valamint a vízumpolitika összehangolását az Európai Unióéval. Ezek a reformok hozzájárulnak az ország gazdaságának korszerűsítéséhez, az intézményi kapacitások megerősítéséhez és az üzleti környezet javításához.
– A reformok abszolút prioritást élveznek nálunk, közülük már sokat végrehajtottunk, és a többit is meg fogjuk valósítani. Szerbia hosszú utat tett meg az elmúlt tizenöt évben, számos elismerést kapott releváns világszervezetektől az eddigi sikereiért, és a kritikát is szívesen fogadja, ha lelassul. Ezen az úton minden támogatás jelentős – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Szerbia egyébként az Európai Bizottság által meghatározott határidőkkel összhangban az első kifizetési kérelmet 2025. március 14-én nyújtotta be, a másodikat pedig július 15-én. A második kérelemben szereplő lépések teljesítésének értékelése még folyamatban van. Szerbia tegnapelőtt benyújtotta az Európai Bizottságnak a harmadik kifizetési kérelmet is, amelynek teljes összege több mint 95 millió euró, és nyolc további lépést foglal magában a Szerb Köztársaság Reformmenetrendjével összhangban.
ELŐBB A REFORM, AZTÁN A PÉNZ
Az Európai Bizottság 2023 végén fogadta el a nyugat-balkáni Növekedési Tervet azzal a céllal, hogy erősítse a régió közeledését az Európai Unióhoz, azáltal, hogy fokozatosan bevonja bizonyos uniós politikákba, programokba és az uniós tagság előnyeibe, már a hivatalos csatlakozást megelőző felkészülési szakaszban. A terv célja a gazdasági növekedés felgyorsítása és a régió gyorsabb társadalmi-gazdasági átalakulásának elősegítése az EU tagállamaival.
Szerbia tavaly júniusban automatikusan mintegy 112 millió eurónyi „előfinanszírozási” kerethez jutott, ami az országnak elkülönített teljes keret hét százalékát teszi ki. A Növekedési Terv forrásainak kifizetése a következő elv alapján működik: először a reformokat kell végrehajtani és utána érkezik a pénz. Az Európai Bizottság évente kétszer, a régió országainak jelentései alapján értékeli, hogy a vállalt intézkedéseket végrehajtották-e a megadott határidőre, és ennek függvényében utal. A terv szabályai a 2024-es intézkedések esetében legfeljebb kétéves, a 2025 és 2027 közötti reformokra vonatkozólag pedig egyéves késést engedélyeznek. Azok a források, amelyeket ebben az időszakban nem hívnak le, végleg elveszhetnek, vagy más országokhoz kerülhetnek át. Ahhoz, hogy Szerbia lehívhassa az összesen 1,59 milliárd eurós keretet, végre kell hajtania a reformmenetrendben szereplő 98 intézkedést négy kulcsfontosságú területen: az üzleti környezet és a magánszektor fejlesztése, a zöld és digitális átállás, az emberi tőke, valamint a jogállamiság terén.
DEMOKRÁCIA, JOGÁLLAMISÁG, PÁRBESZÉD
A múlt évi teljesítményéért Szerbia elméletileg 428 millió eurót hívhatna le, ebből 122 milliót vissza nem térítendő támogatásként. 2026-ra 516 millió euró, 2027-re pedig 529 millió euró lehívására számíthat a Növekedési Terv alapján az ország – derül ki a reformmenetrend dokumentumaiból. Az alapok használatának alapvető előfeltétele a demokratikus mechanizmusok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása. Belgrád és Pristina esetében további előfeltétel a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszédben való „konstruktív részvétel”.
