Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke bejelentette, hogy pénteken kiírja a rendes őszi ülésszak harmadik ülését, amelyet november 25-ére, keddre terveznek.
Ezen az ülésen a 2026-os költségvetési javaslat mellett több, a polgárok számára kiemelten fontos törvényjavaslatot tárgyalnak. A parlamentben tartott sajtótájékoztatón Brnabić hangsúlyozta, hogy a költségvetés mellett napirenden lesz a tankönyvekről szóló törvényjavaslat, az energetikai törvénycsomag, valamint az esélyegyenlőségi biztos megválasztása. „A költségvetési törvény minden ország számára a legfontosabb jogszabály, mert ez biztosítja a polgárok életszínvonalának további növekedését 2026-ban: a bérek és nyugdíjak emelését, az új gazdasági és infrastrukturális beruházásokat – új utakat, vasútvonalakat, egészségügyi intézményeket –, valamint a családtámogatási politika erősítését” – mondta Brnabić.
Hozzátette, hogy Szerbiának 2026 végéig minden elkezdett projektet be kell fejeznie, hogy 2027-ben – amikor az ország megrendezi az Expo 2027 elnevezésű világkiállítást – készen álljon. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia olyan országokat előzött meg, mint Spanyolország, az USA, Argentína és Thaiföld, és hogy eddig 127 állam jelezte részvételét.
„Németország már ki is írta a pályázatot a saját pavilonjára” – jegyezte meg. Az energetikai törvénycsomagról szólva kiemelte, hogy az energia ma nemzetbiztonsági kérdés. A legfontosabbnak a gázellátásról szóló törvényjavaslatot nevezte, amely szétválasztást ír elő a gázszektorban, ami szerinte jobb ellenőrzést, nagyobb hatékonyságot, nagyobb biztonságot és további diverzifikációt eredményez. Az esélyegyenlőségi biztos megválasztását „fontos jelzésnek” nevezte a független intézmények további építésére.
Brnabić felszólította az összes képviselői csoportot, hogy legalább erre az ülésre jöjjenek el. „Ez az a pillanat, amikor arról beszélünk, hogyan kell kinéznie az országnak, hogyan kell élni Szerbiában, milyen vízió mentén fejlődik tovább az ország. Jó lenne végre az ő elképzeléseiket is hallani” – tette hozzá.
Brnabić úgy értékelte, az újságírók elleni támadás „civilizációs vörös vonal”, amelyet nem szabad átlépni, és határozottan elítél minden bántalmazást – így az N1 televízió stábja elleni támadást is.
