Az egységes választói névjegyzékről szóló törvénymódosítás jelenlegi tervezete áll legközelebb ahhoz a kompromisszumos megoldáshoz, amit a hatalmi pártok, a parlamenti ellenzék és a releváns civil szervezetek közösen fogalmaztak meg – emelte ki Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke az adott törvénymódosítás kapcsán megtartott közmeghallgatáson. A házelnök kiemelte, ennek a törvénytervezetnek köszönhetően, amelynek a megfogalmazásakor figyelembe vették az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által megfogalmazott ajánlásokat, olyan átlátható választói névjegyzék jöhet létre, amit a polgárok is ellenőrizhetnek.
Brnabić az adott törvénymódosítás tervezete kapcsán megtartott kilencedik közmeghallgatáson, amit a parlament alkotmányos és törvényhozói bizottsága hívott össze, arra szólította fel a törvény megfogalmazásának folyamatában részt vevő feleket, hogy fogadják el az adott törvénytervezetet, ugyanis ahhoz, hogy a következő választásokon már felülvizsgált választói névjegyzékkel vegyenek részt, ez a törvénymódosítás nélkülözhetetlen – közölte a Tanjug hírügynökség.
A házelnök szavai szerint a napirenden szereplő törvénymódosítás tervezete nagyon hasonlít a CRTA civil szervezet által még 2024-ben megfogalmazott módosítási tervezethez, csupán a bizottság összetételében vannak eltérések.
Brnabić arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 18 hónapban a parlament illetékes bizottsága a választói névjegyzékről szóló törvény módosítása kapcsán kilenc közmeghallgatást tartott. A törvénytervezetet hat alkalommal módosították, hogy bekerüljenek azok az ajánlások, amelyeket az ODIHR, illetve a civil szervezetek fogalmaztak meg. Hozzátette, ez alatt az idő alatt javaslatot tettek a választói névjegyzéket felülvizsgáló bizottság létrehozására. A javaslat szerint ez a bizottság nem csak a választások kiírásáig kap mandátumot, mert mint Brnabić kiemelte, egy állandó bizottság megalakítására van szükség, amely folyamatosan figyelemmel követi a választói névjegyzék változásait.
A legújabb javaslat szerint az adott bizottság 10 tagot számlálna, közülük 5 szakembert a hatalmi pártok delegálnának, 3-at az ellenzéki parlamenti csoportok, a választásokat felügyelő civil szervezetek (jelen esetben a CRTA és a CESID) pedig két taggal vennének részt a bizottságban.
A törvénymódosítás szerint a bizottságnak teljes rálátása lenne, és ellenőrizhetné a névjegyzéket. Ennek értelmében, ha szükség mutatkozna rá, információkat kérhetne az illetékes hatóságoktól, akik kötelesek lesznek a kért információkat elküldeni.
– Ahhoz, hogy a döntések ne politikai, hanem szakértői jellegűek legyenek, minden döntéshez 10 tagból hét szavazat többsége szükséges, illetve a kormányzó többség, a parlamenti ellenzék és a civil társadalom legalább egy tagja szavazzon az adott döntésre. Nem lesz politikai túlszavazás, így biztosítjuk az összes kulcsfontosságú politikai szereplő közti egyensúlyt és részvételt – emelte ki Brnabić.
Szavai szerint a bizottságnak ötéves mandátuma lenne. A jelenlegi névjegyzék felülvizsgálatára 9 hónap áll rendelkezésükre, azzal, hogy ezt követően kétévente végeznének revíziót.
Felszólalásában hangsúlyozta, miután együtt jutottak el egy minőségi törvénytervezet megfogalmazásához, az, aki nem támogatja, és nem kíván egy ilyen bizottságban részt vállalni, az csak azt bizonyítja, hogy nem is a választói névjegyzék jelent gondot, hanem az egész csupán egy üres politikai téma. Mint mondta, mivel már 2025 júliusa van, nincs idő a további egyeztetésekre, ugyanis 9 hónap szükséges a választói névjegyzék revíziójára, vagyis a különböző folyamatok tiszteletben tartása mellett 10-11 hónap múlva fejeződne be a munka, és csak ezután lehetne kiírni a választásokat, 2026 közepe táján.
