Szerbiának bizonyítania kell

– A tagjelölt országoktól is elvárjuk, hogy kövessék az Európai Unió politikáját, mert ha az adott ország része kíván lenni a európai közösségnek, ezen a téren is együtt kell dolgoznunk – emelte ki egyebek mellett Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap Belgrádban, az államfővel, a kormányfővel, a köztársasági képviselőház elnökével, az ellenzéki parlamenti pártokkal, a civil szervezetekkel és a blokádban részt vevő egyetemi hallgatók képviselőivel folytatott tárgyalások utáni sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, Szerbiának az eddigieknél határozottabban bizonyítania kell az EU iránti elkötelezettségét, ki kell használnia a bővítési politika kedvező lendületét.

Kaja Kallas szerdán este érkezett meg Belgrádba, ahonnan tegnap Koszovó felé folytatta az útját. Mint a sajtótájékoztatóján kiemelte, megerőltető ütemű programja keretében intenzív egyeztetésekre került sor, és kiderült, a tárgyalófelek sok esetben eltérő álláspontot képviselnek. Jelenleg az unión belül érzékelhető a bővítéspolitika iránti lendület, amit Szerbiának ki kell használnia, bizonyítva elkötelezettségét a tagság iránt – értékelte. Rámutatott, az EU-tagság közös cél, a megkezdett reformok pedig az európai utat is jelentik. Fontos a médiaszabadság, a korrupció felszámolása, illetve az igazságszolgáltatás terén megkezdett reformok megvalósítása. Szavai szerint nem elég csak eleget tenni az elvárásoknak, ezeknek a reformoknak működniük is kell.

Mint mondta, fontosnak tartja az egyetemek függetlenségének megőrzését. Szerbia geopolitikai elhelyezkedése miatt a migránskérdésben is fontos szerepű, és a szomszédos országokkal ápolt viszony javítására is hangsúlyt kell fektetnie. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd kapcsán megemlítette, fontos, hogy a felek újra tárgyalóasztalhoz üljenek, ugyanakkor újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy vizsgálják, az eddigi párbeszédben mi az, ami jól működött, s mi az, ami nem, hogy ezen a téren is előrehaladást tapasztalhassanak mihamarabb.

Mint elmondta, szóba került a tüntető aktivisták előzetes letartóztatása is. Ennek kapcsán az emberi jogok tiszteletben tartását emelte ki, azzal hogy nem kívánta kommentálni az igazságszolgáltatás munkáját. Elmondta, a bíróságok a hatalomtól függetlenül kell hogy végezzék a munkájukat. Az igazságszolgáltatás reformja éppen azt szolgálja, hogy elválasszák egymástól a törvényhozó, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást. Fontos elvárás ez a tagjelöltországok felé – szögezte le.

Miután szerdán este egyeztetett Aleksandar Vučić államfővel, szintén az újságírók érdeklődésére elmondta, részletesen megvitatták az államfő moszkvai útját, ugyanis Kallas nem tudja megérteni, miért kell a borzasztó ukrajnai háború kiváltójával szorosan együttműködni. Elmondta, Vučić megmagyarázta a moszkvai útját. Annak kapcsán pedig, hogy oroszpárti retorika jellemzi az országos médiumokat, elmondta, harcolni kell a hamis narratíva és a félretájékoztatás ellen. Kallas meglátása szerint ebben fontos eszköz a médiaismeret és a szabad média jelenléte.

MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN ELKÖTELEZETTSÉG

Aleksandar Vučić közösségi oldalán számolt be találkozójáról Kaja Kallasszal. Hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is megbízható partnere marad mindazoknak, akik őszintén törekednek az együttműködésre, a haladásra és a közös európai jövőre. Vučić az Instagram-oldalán közölte, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével a legfontosabb geopolitikai kérdésekről, a térség biztonsági helyzetéről, Szerbia európai útjáról, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről tárgyalt.

Az EU magas rangú tisztségviselője tegnap tárgyalt dr. Đuro Macut kormányfővel is. A kormány sajtóközleményéből kiderült, beszélgetésük központjában Szerbia európai integrációjának felgyorsítási lehetőségei álltak. Macut hangsúlyozta Szerbia egyértelmű európai orientációját, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan konkrét lépéseket vitatnak meg ezen az úton, például a 3-as fejezetcsoport (klaszter) megnyitását, amelyre már három éve vár az ország. Elmondta azt is, hogy Szerbia teljes mértékben elkötelezett az uniós kritériumokkal való harmonizációt célzó reformfolyamatok mellett, hiszen tisztában van a reformok fontosságával. Mindenekelőtt Szerbia polgárainak érdekei kívánják meg azokat.

Ezen a találkozón jelen volt Marko Đurić külügyminiszter, Nemanja Starović eurointegrációs miniszter, Peter Sorensen, az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Emanuele Giaufret, az EU szerbiai küldöttségének vezetője is.

Ana Brnabić házelnök, mint az a parlament közleményéből kiderül, Kallasszal Szerbia reformtevékenységek végrehajtásában elért eredményeiről számolt be, továbbá a politikai párbeszéd megőrzésében tapasztalható kihívásokról. Kiemelte, hogy az intézmények jelentős erőfeszítéseket tettek a folyamat befogadó jellegének megőrzéséért, de a szélesebb körű politikai konszenzus és az összes érintett szereplő aktív részvételének hiánya korlátozta a reformok dinamikáját.

AZ ELLENZÉKKEL IS TÁRGYALT

Kaja Kallas tárgyalt az ellenzéki politikai pártokkal is. Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Párt képviselője a találkozó után kiemelte, a találkozó jó jel, mert Kallas nem engedte meg, hogy az államvezetés propagandájának részévé váljon. A tárgyalást követő sajtótájékoztatóján elmondta, Szerbia az EU tagja kíván lenni, de az államvezetés valójában nem efelé halad.

Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője ugyanakkor kifejtette, hogy ez a találkozó után az európai tisztségviselők igazságosabb reakciójára számít a szerbiai események kapcsán.