Előtérben a nagyberuházások

A közszférában dolgozók fizetése 2024-ben 10 százalékkal, a minimálbérek 17,8 százaékkal, a nyugdíjak pedig a svájci elszámolási rendszer értelmében 14,8 százalékkal növekednek. Ennek megfelelően január 1-jén az átlagnyugdíj összege eléri majd a 390 eurót – hangsúlyozta Siniša Mali pénzügyminiszter tegnap a köztársasági képviselőház őszi ülésszakának első rendes ülésén, amelynek napirendjén a 60 napirendi pont között szerepelt a 2024. évi állami költségvetés is.

Mali ismertetve a jövő évi költségvetést rámutatott arra, hogy az idei GDP eléri a 68 milliárd eurót, de a jövőre 3,5 százalékos gazdasági növekedést szeretnének megvalósítani. Hangsúlyozta, 545 milliárd dinárt fordítanak majd az egészségügyre. Rámutatott, a következő évben is a nagyberuházásokon lesz a hangsúly, így kórházak, autópályák, gyorsforgalmi utak építésébe kívánnak beruházni, a tervek szerint mintegy 600 milliárd dinárt, az ország GDP-jének 6,8 százalékát. Ezek közül a nagyberuházások közül többek között a kragujevaci kerülőutat emelte ki, illetve a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópályát, valamint a szerb–magyar határtól a Béreg– Zombor–Kúla–Verbász–Szenttamás–Óbecse–Nagykikinda–Nákófalva közötti, a szerb–román határig húzódó gyorsforgalmi utat.

Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője rámutatott, pártja számára kulcsfontosságú a folytonosság a hatalmi párttal való együttműködésben, különös tekintettel a vajdasági projektumok megvalósításában. Kiemelte, az elmúlt hét évben folyamatosan voltak költségvetési tételek terület-, infrastruktúra- és tőkebefektetésekre Vajdaság területén, legyen szó a határátkelőhelyekbe való beruházásról, a Belgrád–Budapest gyorsvasútról, a Szabadka–Szeged vasútról vagy egy palicsi wellness- és gyógyfürdő építéséről. Éves szinten 16-17 olyan projektre irányoztak elő összegeket az állami büdzséből, amelyeket Vajdaság területén valósítanak meg. A következő évben 18 ilyen projektum lesz. Elkészül a Belgrád–Budapest gyorsvasút utolsó szakasza, a napokban elindul a Szabadka–Szeged vasútvonalon a személyi szállítás, várhatóan a szabadkai Népszínház munkálatai is befejeződnek. A nagykikindai szennyvízhálózat esetében is ez várható, illetve befejeződnek a horgosi határátkelő bővítési munkálatai is. Ökrész hangsúlyozta, a nagyberuházások a gazdasági fejlődés tekintetében kulcsfontossággal bírnak. Az állami költségvetésből mintegy 150 milliárd dinárt különítenek el a tartomány számára, 70 milliárdot az önkormányzatoknak folyósítanak majd, 80 milliárd dinárt pedig nagyberuházásokra fordítanak. Ebből 38 milliárd dinárt a szerb–magyar vasút építési munkálataira. A Horgos–Röszke határátkelő munkálataira (amelyek értéke 2 milliárd dinár) a jövő évben 400 millió dinárt, a kelebiai határátkelőre vezető E75-ös útszakaszra 156 millió dinárt, a nagykikindai víztisztítóra 180 milliót, a Vajdaság területén tervezett szennyvízhálózat bővítésére és hulladékgazdálkodásra 12,5 milliárd dinárt, az újvidéki kerülőt és az ehhez szükséges híd megépítésére pedig az elkövetkező három évben 42 milliárd dinárt szánnak.

NEM CSORBULNAK A KISEBBSÉGI JOGOK

Napirenden szerepel több médiatörvény is. Ezekről Mihailo Jovanović tájékoztatási miniszter számolt be. Többek között rámutatott arra, hogy a médiaszervezetek, a nemzetközi szervezetek és az állami szervek közös együttműködésének közös célja volt, hogy a köztájékoztatást fejlesszék. Így például azok az újságok és kiadók finanszírozása, amelyeknek az alapítója a nemzeti kisebbségi tanács, az egész ország területén érvényes kritériumok alapján valósul meg. A nemzeti kisebbségi médiumok esetében az elvárásokat a közszolgálati televíziók alapelveivel hangolták össze.

Ökrész Rozália kiemelte, hogy a tájékoztatási minisztérium elfogadta a Magyar Nemzeti Tanács észrevételét és javaslatait a médiatörvénnyel kapcsolatban. Örömét fejezte ki, hogy az állam a kisebbségi tájékoztatást közérdekként ismeri fel, és a médiastratégián keresztül nem csökkennek majd a kisebbségek tájékoztatással kapcsolatos jogai. Újdonságként emelte ki, a médiatörvényben a nemzeti tanácsi alapítású médiumok finanszírozására jogszabályok vonatkoznak majd. A képviselő hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek szerepe a REM (Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület) tanácsában továbbra is fontos marad.

ÚJ HELYZETBEN A MEZŐGAZDASÁG

A képviselők napirendjén szerepel több mezőgazdaságot érintő törvény is. Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági költségvetés a jövő évben az eddigi legmagasabb lesz: 119 milliárd dinárt tesz ki. Kiemelte, hogy az agrárbüdzsét jövőre már nem terheli elmaradt adósság (a tervek szerint december végéig törlesztik őket), így azt teljes mértékben a mezőgazdaság fejlesztésére fordíthatják. Elmondta, növelik majd az állattenyésztés támogatását, így a juhok, a kecskék, a kosok és a bakok támogatása 7000 dinárról 10 000-re nő, a tyúkok után az eddigi 100 dinár helyett 140 dinárt adnak, a méhkaptárak után pedig az eddigi 800 dinár helyett 1000 dinárt számolnak. Mint mondta, az egész állattenyésztési ágazat támogatásra számíthat.

Újdonságként emelte ki a miniszter, hogy csak az kaphat területalapú támogatást, aki megműveli a földet, illetve a bérbe vett földterületek esetében nem a földtulajdonos, hanem annak szerződött bérlőjét, a művelőjét támogatják majd.

Sokat várnak a Szerbia és Kína közötti szabadkereskedelmi megállapodástól, ami jövő év májusában lép életbe, hiszen vámmentességet élvez majd Szerbia az alma, a barack, a szilva, a meggy, a dinnye, a mazsola, a rozs, az árpa, a zab, a napraforgó, valamint az olajrepce kivitelére, ahogy a rózsa, a hüvelyesek, illetve a savanyú uborka kivitelére is. Nem számolnak vámot a csemegekukorica, a fagyasztott sertéshús, a sertészsír, a pisztráng, a ponty, a tartósított hústermékek, zöldségek és gyümölcsők esetében sem, ahogy az ivóvíz, a sör, a fűszernövények és a marhabőr esetében sem.

MINDENKI VÁSÁROLHAT ÁLLATKÖTVÉNYT

Módosul az adózási törvény is, ennek értelmében 2025-ig elhalasztották az öröklési és ajándékozási illetékek, valamint az abszolút jogokra vonatkozó illetékek megállapítására és beszedésére vonatkozó hatáskörök átruházását az Adóhivatalról a helyi önkormányzati egységekre. Egyéves halasztásról van szó.

– A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján 21 712 dinárról 25 000 dinárra növeljük a bérek adómentes részét, s ezáltal a foglalkoztatást szeretnénk ösztönözni – hangsúlyozta Siniša Mali.

Az ellenzék a vita során többször is kiemelte, hogy az egységesített vitában nem tudják kellő mértékben kifejteni mind a 60 napirendi pontról a véleményüket és meglátásaikat, a hatalmi párt azonban elvetette annak lehetőségét, hogy a vitára szánt időt meghosszabbítsák.