2024. május 12., vasárnap

Párbeszéd helyett politikai valóságshow

Heves viták jellemezték az aktuális képviselőházi összetétel első évét – Az ellenzék a szólásszabadság hiányát és a hatalmi párti hangnemet tartja aggasztónak

Kereken egy éve alakult meg a köztársasági képviselőház jelenlegi összetétele. Ez alatt az időszak alatt több mint 100 törvényről folytattak vitát, több olyan jogszabályról is, amelyek Szerbia európai integrációs törekvéseit segítik majd, így a bírák és az ügyészek megválasztása kikerült a parlament hatásköréből, ezentúl a Felső Bírói Tanács és a Felső Ügyészi Tanács dönt erről.

Az április 3-án tartott választásokat követően tavaly augusztus elsején 15 képviselői csoport alakult meg a parlamentben, a 250 képviselő közül 8-an pedig függetlenként vannak jelen. Az elsőként megszavazott jogszabály a minisztériumokról szóló törvény volt, ami alapfeltételnek számított ahhoz, hogy megalakuljon az új kormány. Amikor a kabinet létrejött, a képviselők az idei évi költségvetésről döntöttek. Napirenden szerepelt még a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről szóló beszámoló is, emellett több alkalommal döntöttek olyan pénzeszközökről, melyekkel az állami költségvetésből a fiatalokat, illetve az idősebbeket, valamint a családokat támogatta az állam. A legutóbbi döntés alapján a 16 évnél fiatalabb anyák, illetve egyedülálló apák kapnak majd 10 ezer dináros egyszeri támogatást.

MENESZTÉS, TÁVOZÁS, KINEVEZÉS

A jelenlegi összetétel hangos vitáktól, sértegetésektől és különféle performanszoktól sem volt mentes. Az ellenzéki képviselők több alkalommal tüntettek a tanácsteremben jogaik érvényesítése mellett, vagy éppen az államfő, Aleksandar Martinović közigazgatási miniszter, Bratislav Gašić belügyminiszter, Vladimir Orlić házelnök ellen. A leghosszabb ülés két hónapig tartott. Olyan napirendi pontok voltak terítéken, amelyeket a május elején történt két tömeggyilkosság kapcsán terjesztett elő az ellenzék.

A képviselők megvonták a bizalmat a gazdasági minisztertől, Rade Bastától, a lemondott Branko Ružić helyére pedig megválasztották Slavica Đukić Dejanovićot az oktatási minisztérium élére.

CIRKUSZI MUTATVÁNYOK SZÍNPADA

A parlament egyéves munkája kapcsán az Európa-párti ellenzék is sajtótájékoztatót tartott tegnap, melyen arra mutattak rá, hogy a hatalmi koalíció politikai valóságshow-t kíván teremteni a legfelsőbb törvényhozó szervből, miközben a másként gondolkodókat idegen testként kezelik, Aleksandar Vučić államfőt pedig magasztalják. Kiemelték, az ellenzék soha ilyen összetartó nem volt, mint most, s úgy fogalmaztak, hogy a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze a parlament tekintélyét, s megakadályozza a hatalmi koalíciót a ház méltóságának sárba tiprásában. Zoran Lutovac, a Demokrata Párt képviselője, elnöke, közölte, nem fogják megengedni ezt követően sem, hogy cirkuszi mutatványok színpada legyen a képviselőház, a média segítségét kérte, hogy legyen partnere ebben. Elmondta, Vladimir Orlić Vučić végrehajtójaként viselkedik, lényegében visszaél hatalmával és gátolja az ellenzéki vélemények elhangzását.

EGYENES ÚT A DIKTATÚRÁBA?

Borko Stefanović, az Egyesültek elnevezésű frakcióból keletkezett Irány Európa képviselőcsoport tagja azt emelte ki, hogy a hatalmi párt megpróbálja elfojtani a szólásszabadságot és elutasít minden javaslatot, ami az ellenzéktől jön, ezzel pedig megakadályozza, hogy Szerbia a megfelelő irányban haladjon tovább. Miroslav Aleksić, a Néppárt képviselője rámutatott: a hatalmi koalíció képviselői Vučićot és a kormányt szolgálják, nem a polgárokat. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy ez az egy év alatt összesen 67 figyelmeztetést kaptak az ellenzéki képviselők, a hatalmi pártok képviselői közül viszont egyszer sem figyelmeztettek senkit. Kettős mércét alkalmaz a házelnök, mutatott rá. Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ökológiai Felkelés vezetője, aki egyébként a legtöbb figyelmeztetés tulajdonosa ebben az összetételben (30-at sikerült eddig begyűjtenie), kiemelte, nem fogja megengedni, hogy megvonják tőle a szót, a következőkben is hallatni fogja a hangját a tapasztalt szigor és büntetések ellenére. Az intézmények lerombolása veszélyes folyamatnak számít, egyenes út a diktatúra felé, hívta fel a figyelmet az ellenzék sajtótájékoztatóján Đorđe Pavićević, a Ne fojtsuk meg Belgrádot képviselője.

Nyitókép: Ana Brnabić a tömegmészárlások után közzétett egyik élcelődő Instagram-bejegyzése miatt tiltakoznak az ellenzéki képviselők a biztonsági helyzetről szóló parlamenti ülésen (Fotó: RTS.rs)