2024. május 12., vasárnap

Hiányzik a kisebbségi nyelv a bíróságokon

Kovács Elvira: Az igazságügyben több kisebbségi alkalmazottra lenne szükség

Az elmúlt 15 évben a Vajdasági Magyar Szövetség azon dolgozik, hogy a hagyományosan, vagy jelentős számban nemzeti kisebbségek lakta területeken a meglévő bírósági és ügyészi hálózat fennmaradhasson, emelte ki Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője a képviselőház tavaszi ülésszakának tegnapi első ülésén. Rámutatott, a bíróságok és az ügyészségek hálózatának utólagos felülvizsgálatánál, a székhelyük és területük meghatározásakor az igazságügyi intézményekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében, nagyobb figyelmet fordítanak az igazságszolgáltatási intézmény és a lakóterület távolságára, valamint arra, hogy a nemzeti kisebbségek a bíróságon hivatalos használatban lévő nyelveken is kommunikálni tudjanak.

Kovács Elvira rámutatott, a VMSZ képviselőcsoportja számára kihívást jelent, hogy az előttünk álló időszakban elérje – figyelembe véve az EBESZ ajánlásait, amelyek arra vonatkoztak, hogy a nemzeti kisebbségek számára elérhetőbbé kell tenni az igazságszolgáltatást –, az igazságszolgáltatásban a funkciók betöltésénél, hogy a jelöltek egyforma értékelésekor a kisebbséghez tartózó kapjon előnyt.

Kovács Elvira elmondta, ebben a kérdésben már tárgyalásokat kezdtek az igazságügyi minisztériummal, ami alapján olyan alapszabályzat meghozatalára kerül majd sor, amely lehetővé teszi, hogy a bíróságokon és ügyészségeken a kisebbséghez tartozók nagyobb számban kapjanak lehetőséget az érvényesüléshez. Rámutatott, az általános bíróhiány mellett, miszerint mintegy 350 bíróra lenne szükség, gondot okoz, hogy a bírósági eljárásokban nem használják kellőképpen a nemzeti kisebbség nyelvét, vagyis az igazságszolgáltatás elérhetetlen ily módon a nemzeti kisebbségek számára.

Kiemelte ugyanakkor, hogy továbbra is gondot okoz a bírósági és ügyészségi hálózat 2008-as felülvizsgálatának következménye, amely eredményeként az akkori 138 önkormányzati bíróság 34 alapfokú bíróságra csökkent, a Vajdaságban mindössze 8 alapfokú bíróság maradt, a szabálysértési bíróságok száma pedig 173-ról 45-re csökkent. A VMSZ a topolyai, zentai és óbecsei alapfokú bíróság megőrzését szorgalmazó módosítási indítványát akkor elvetették, majd csak 2013-ban a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvénnyel kapta vissza Óbecse és Zenta az alapfokú bíróságokat, Topolya pedig bírósági egységé vált. A magyarkanizsai és a temerini alapfokú bíróság kérdése még megoldásra vár.

Kovács elmondta, a VMSZ támogatni fogja a parlament ülésének napirendjén szereplő legfelső bírósági és az ügyészségi szerv, a Felső Bírói Tanács és a Felső Ügyészségi Tanács azon tagjainak megválasztását, akiket a parlament nevez ki ezekbe a szervekbe. Rámutatott ez annak a folyamatnak az utolsó lépése, amit az igazságszolgáltatást érintő alkotmánymódosítás megkövetel.

A parlament napirendjén szerepel még a köztársasági ombudsman kinevezése is. A köztársasági polgári jogvédő az eddigi 5 év helyett a kinevezését 8 évre kapja ezzel a kinevezésével. A képviselőház Zoran Pašalić eddigi ombudsman kinevezéséről dönt. Az ellenzék szerint az ombudsman eddig sem bizonyított, hiszen fontos kérdésekben nem élt jogaival. Közben már nyugdíjjogosult, mandátuma végén 73 éves lesz.

Ökrész Rozália (Képernyőfelvétel)

Ökrész Rozália (Képernyőfelvétel)

Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője késő délutáni felszólalásában az Állami Számvevőszék (DRI) tagjainak megválasztása kapcsán rámutatott e szerv jelentőségére. A közpénzek felhasználását ellenőrző szerv joghatósága alatt körülbelül 11 000 felhasználó található, és eddigi munkája során megbízható információkkal hozzájárult a közszféra megfelelő gazdálkodásához, átláthatóságához és elszámoltathatóságához. Kiemelte, a VMSZ képviselői támogatják dr. Duško Pejović, Marija Obrenović, Nevenka Bojanić, Marijana Simović és Ljiljana Dimitrijević tagjelöltek kinevezését.

Az ellenzék több esetben mutatott rá, hogy 50 napot kellett várni arra, hogy Vladimir Orlić, a parlament elnöke összehívja a március 1-jén kezdődő tavaszi ülésszak első ülését, majd nehezményezték azt is, hogy más fontosabb témák is megvitatásra várnak, többek között a Koszovót érintő német–francia javaslat, vagy a Szerbiai Villanygazdaság magánosítása.

Nyitókép: A nemzeti kisebbségek számára elérhetőbbé kell tenni az igazságszolgáltatást – nyomatékosította Kovács Elvira felszólalása során (Fotó: RTS)