2024. május 9., csütörtök

Egy évtizeden át épített bizalom

Megalakult a magyar–szerb együttműködés stratégiai tanácsa – Államközi szerződéseket írtak alá a két állam kormányának tisztségviselői

– Történelmi előrelépést könyveltünk el, még a legjobb kapcsolatok építése terén is átléptünk egy jelentős határvonalat – jelentette ki ma Aleksandar Vučić szerb államfő Palicson, a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés stratégiai tanácsának alakuló ülését követően megtartott sajtótájékoztatón. A Zvonko Bogdan Borászat birtokán találkoztak ezt megelőzően a két ország legmagasabb rangú politikai tisztségviselői. A szerb elnök rámutatott arra, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom ma már eléri az évi 3,65 milliárd eurós összeget, amely a tíz évvel ezelőtti érték ötszörösét jelenti. Magyarország Szerbia ötödik legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Az államfő kiemelte, Magyarország NATO-tagállam, Szerbia nem az, ennek ellenére, mostantól, szoros védelmi kapcsolatok is jellemzik majd a két ország közötti viszonyt a vonatkozó megállapodásnak köszönhetően. Magyarország Szerbia segítségére van továbbra is a földgáz tárolásában, ennek köszönhetően Szerbiának semmilyen gondja nem lesz az idén télen a gázellátással, a hazai és magyar tározókban 560 millió köbméternyi gáz van tartalékban. Kőoljaból sem lesz hiány, számolt be. A szerb államfő hozzátette, a megbeszéléseken szó volt a szerbiai hús és málna exportjáról is, de a kulturális együttműködésről és a határátkelők bővítéséről is egyeztettek, elfogadta a szerb delegáció azt a magyar tervet, mely Európa egyik legnagyobb határátkelő terminálját hozná létre Horgosnál, Kelebián pedig a teherforgalom számára nyitnának új átkelőt. Vučić végül hangsúlyozta: a két ország között óriási bizalom épült ki, mind a kettő tudja, nehéz időkben sem marad magára.

FÓKUSZBAN TARTANI A NYUGAT-BALKÁNT

A barátokkal együtt sírunk, együtt nevetünk, jelentette ki nyilatkozatában Novák Katalin magyar államfő.

– A vidámságra okunk van a kiváló kapcsolatoknak köszönhetően, viszont a közelmúltban lejátszódott szerbiai tragédiák, a jelenlegi árvízhelyzet mély együttérzést is kiváltott a magyar emberekben, s nemcsak együttérzést, Magyarország ugyanis segítségét is felajánlotta az áradás okozta helyzet rendezéséhez. Kapcsolatai építésében a két ország nem a taktikára hagyatkozik, hanem tervszerűen, stratégiában gondolkodva cselekszik, hogy a kiváló kapcsolatok megkérdőjelezhetetlenek legyenek az utókor számára is – értékelte.

Szorgalmazta Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítását is, mint mondta, Belgrád már régen bizonyította, hogy megfelelően halad előre a reformok útján. Aggodalmának adott hangot a koszovói történések miatt, kifejtette, hogy Magyarország és Szerbia számára is a békés rendezés az elsődleges érdek és szempont. Meglátása szerint az ukrajnai háborúnak nem szabad elvonni a figyelmet a Nyugat-Balkánról, annak stabilitása és integrációja ugyanolyan fontos, mint korábban, annak ellenére, hogy most mindenki az ukrajnai fegyvernyugvás lehetőségeit keresi.

Novák Katalin a demográfiai problémákat is megemlítette, a magyar tapasztalatokat, intézkedéseket fontolóra veszi majd a szerb államvezetőség is, közölte.

KILENC ÉV ÁLDOZATOS MUNKÁJA

Történelmi pillanatnak nevezte a stratégiai tanács megalakulását Ana Brnabić szerb kormányfő is. Rámutatott, hogy ez az első ilyen munkatestület, amelyet Szerbia egy másik országgal létrehoz. Mint mondta, 2014. július elsején tartották meg az első együttes kormányülést, kilenc éven át tartó áldozatos munka eredménye a mai barátság és bizalom tehát. Az árvízhelyzetben Magyarország jelentkezett elsőként, hogy segítséget nyújtson Szerbiának, tette hozzá Brnabić, amit országunk nagyra értékel, ez is fontos jelzés arra vonatkozóan, kire számíthatunk a bajban, állapította meg a kormányfő.

JÓ TANÁCS BUDAPESTRŐL

Orbán Viktor magyar miniszterelnök megjegyezte, mindkét nemzet DNS-ében közös a szabadságszeretet, a szuverenitás és a függetlenség iránti vágy. Közölte, már 32. alkalommal találkozik a szerb államfővel, annak a jele ez, hogy barátságot és szövetséget csak kemény munka árán lehet megvalósítani a politikában. Szerbia a Balkán kulcsországának számít, Magyarország pedig Közép-Európa kapujának, hihetetlen energiákat szabadít fel ennek a két nemzetnek a szövetsége, fejtette ki.

Kényes kérdésre térve át Orbán arra kérte a szerb államfőt, országunk engedje szabadon a letartóztatott koszovói albán rendőröket. Aláhúzta, Magyarország fokozott figyelemmel kíséri a koszovói történéseket, aggodalommal tölti el a nemzetközi közösség viszonyulása, érti és érzi a szerb közösséget érő atrocitásokat. Kifejtette, helytelen, hogy egy kevesebb mint négy százalékos részvételi aránnyal megtartott szavazást ismernek el legitimnek, de azt is tudja, hogy számos helyen alig várják, hogy Szerbiát megvádolhassák valamivel, ezért az lenne a legjobb, ha Belgrád elengedné az adminisztratív határ közelében elfogott albán hatóságiakat.

A felvetésre válaszolva Vučić kijelentette, hogy fontolóra veszi a magyarországi tanácsot, újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy nem megy el a brüsszeli párbeszédre mindaddig, amíg Pristina szabadon nem enged minden letartóztatott szerbet, s ki nem vonul északról a különleges rendőrség. A leendő pártbeszéd témája pedig elsősorban a szerb községek közösségének megalapítása lehet, fűzte hozzá.

INFRASTRUKTÚRA, EU, KONGÓ

A magyar és a szerb kormány tisztségviselői a palicsi találkozón aláírták az említett stratégiai tanács létrehozásáról szóló közös nyilatkozatot, államközi szerződést a határ menti forgalom ellenőrzéséről, a menedékjogi- és migránskérdés közös kezeléséről, egyetértési nyilatkozatot a Magyarország–Szerbia közötti kőolajvezeték létrehozásáról, szerződést a minősített adatok cseréjéről és védelméről, az EU-csatlakozás magyarországi szakmai támogatásának éves tervéről, a védelmi együttműködés fejlesztéséről, a mezőgazdasági minisztériumok együttműködéséről, az útinfrastruktúra fejlesztéséről, a vámhivatalok elektronikus adatcseréjéről, az újvidéki székhelyű SERBHUNGAS kft. kereskedelmi vállalat megalapításáról, továbbá a kongói demokratikus köztársaságibeli, kinshasai nagykövetség összevonásáról. Szijjártó Péter, Nagy István, Lázár János, Varga Mihály, Varga Judit magyar, Ivica Dačić, Dubravka Đedović, Miloš Vučević, Goran Vesić és Jelena Tanasković szerb illetékes miniszerek is jelen voltak a tanácskozásokon és a vonatkozó államközi szerződések aláírási ceremóniáján.

Nyitókép: Ótos András felvétele