2024. április 14., vasárnap

Hogyan birkózik meg a koronavírussal a hazai gazdaság ?

Ezen a héten volt pontosan egy éve annak, hogy Szerbia bevezette a rendkívüli helyzetet, a kijárási korlátozásokat, és más olyan intézkedéseket, amelyek segítségünkre voltak a koronavírus elleni harcban. A kérdés tehát az, hogy az ország gazdasága és a munkások miként élték meg ezt az évet?

A járvány a gazdaság minden ágában éreztette a hatását, egyesekben jobban, míg másokban kevésbé. A gazdaság fellendítésére szolgáló segélycsomagok sajnos nem tudtak mindenkit megmenteni, ezt misem támasztja jobban alá, minthogy több mint 200 utazási irodát kellett bezárni. Az utazási ügynökségek esete kiváló példa arra, hogy a gazdaság egyes ágazatait menyivel jobban érintette a koronavírus-járvány.

A vendéglátóknak, a kis- és középvállalkozásoknak, sőt a nagyvállalatoknak is az internet jelenthette az egyetlen kiutat a túlélésért folytatott harcban.

Szerbiában tavaly április óta az interneten keresztül élelmiszer termékek vásárlása 200, a ruházati cikkeké 100, a technikai eszközök és a számítógépes berendezések vásárlása 50 százalékkal növekedett - derült ki a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Távközlési Minisztérium adataiból. A futárszolgálatok pedig egyes információk szerint a tízszeresére növelték a kapacitásukat.

A DIDS 2021 (A szerb internetes domain napja) konferenciát most először az online térben rendezik meg, március 17-én. Az egyik fő témája, épp az, hogy az internet miként lendített a gazdaság alkalmazkodásán az új és egyben mostohább üzleti körülményekhez.

Vladimir Kovač, vállalkozó, üzleti tanácsadó és a konferencia egyik szervezője, a 021.rs hírportálnak hangsúlyozta, a vállalkozók rugalmassága a legfontosabb, hiszen a felhasználók igényeihez kell tudni alkalmazkodni, mert csak így valósíthatnak meg egy elégséges szintet a többé-kevésbé normális működéshez.

Hangsúlyozza, hogy vannak olyan gazdasági ágak is, amelyek valóban tehetetlenek és rossz helyzetben vannak, és csak jóval nagyobb munkával tudják fenntartani magukat ebben az időszakban. Ilyenek a szállodai és vendéglátóipari létesítmények tulajdonosai, különösen  a városi szállodáké, kávézóké és bároké, mert az alkalmazkodási mozgásterük rendkívül szűk.

Helyzetüket mi sem bizonyítja jobban, minthogy az érintettek nemrégiben tiltakoztak, és panaszkodtak a szerb kormány intézkedéseire és enyhítéseket kértek annak érdekében, hogy biztosíthassák fennmaradásukat. Ma világossá vált, hogy a kormány nem teljesíti kérésüket, mivel a válságtörzs öt napra rendelte el ezen és hasonló létesítmények bezárását.

Milica Čalija vállalkozó, üzleti mentor, valamint a konferencia egyik résztvevője és szervezője szerint a válság következményei már jól láthatók, és az is kiderült, hogy az állami támogatások sok esetben nem menthették meg a vállalkozásokat. Szerinte is a vendéglátóipar és az idegenforgalom érintettek leginkább, de mellettük még sokat veszítettek azok a cégek, amelyek rendezvényeket, esküvőket, szemináriumokat szerveznek, de az összes ezeket kiszolgáló iparág is, mint például a fodrászok, az előadóművészek és a fotósok.

Azt is hozzáteszi, hogy lehetetlen egyes tevékenységeket az internetre áthelyezni, de ettől függetlenül úgy véli, hogy a webes platform nagyszerű lehetőségeket hordoz magában, ugyanis egy virtuális üzlet akár 24 órán át nyitva áll.

Az DIDS 2021 konferencia egyik vendége a japán származású Kei Shimada lesz, aki a világ egyik legnagyobb technológiai cégénél, az IBM-nél dolgozik. Ő arról fog előadást tartani, hogy a technológiai óriások hogyan küzdenek meg ezzel a helyzettel.

A konferencia március 17-én ingyenesen megtekinthető a  www.dids.rs weboldalon.