Megtartották a magyar fővárosban a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának 1956-nak szentelt rendezvényét. Az eseményen ezúttal az Állandó Bizottság tagjain kívül a nemzetrészekből vendégszervezeteket, akadémiai tisztségviselőket is meghívtak, a kapcsolatépítés célját kívánta ezáltal megvalósítani szervezőként a Magyar Országgyűlés, melynek elnöke, Forsthoffer Ágnes tartott beszédet. Az értekezleten jelen volt Kollai István, a magyar kormány magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Vajdaságból pedig Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, bizottsági tag, meghívott vendégként Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetője, továbbá prof. dr. Pintér Krekić Valéria, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja is.
A tanácskozás egyik fő üzenete az volt: az 56-os forradalom emlékezete, annak jelentősége ma is óriási, s minden magyart összekovácsol, függetlenül attól, hogy az anyaországon belül vagy azon kívül él-e jelenleg. Hangsúlyozták a határon túl tevékenykedő szervezetek munkájának jelentőségét is. Az Állandó Bizottság 1956 kapcsán megtartott rendezvényének az Országgyűlés Nagy Imre terme adott otthont.
NEM MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ ÁLLAPOT
Lapunknak adott nyilatkozatában Kovács Elvira a rendezvény kapcsán rámutatott, október 23-a nemcsak a modern magyar történelem egyik legfényesebb sarokköve, hanem a határokon átívelő nemzeti egység és a keresztény, európai szabadságvágy örök szimbóluma is.
– Mi, vajdasági magyarok, hálával és mély tisztelettel adózunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt, akik életüket és fiatalságukat áldozták a kommunista elnyomással szembeni küzdelemben. A szabadság nem egy magától értetődő állapot, hanem olyan érték, amelyet minden nemzedéknek meg kell védenie. 1956-ban a pesti srácok és lányok megmutatták a világnak, hogy a nemzeti identitás, a hit és a szülőföld szeretete erősebb a legbrutálisabb diktatúránál is. Ez a szellemi örökség ma is arra kötelez bennünket, hogy itt, a Vajdaságban is megalkuvás nélkül küzdjünk anyanyelvünkért, kulturális autonómiánkért és megmaradásunkért – hangsúlyozta a VMSZ politikusa, rámutatva arra, hogy jobbközép politikusként és anyaként hiszi, a jövőt a stabil családi értékekre, a hagyományaink tiszteletére és a szülőföldön való boldogulás biztosítására kell építenünk.
– Ahogyan ’56-ban a szabadságvágy összekovácsolta a nemzetet, úgy kell nekünk is ma, a 21. század kihívásai közepette, egységben és keresztény hitünkben megerősödve építenünk a vajdasági magyar közösség jövőjét. Nem engedhetjük, hogy a múlt hőseinek áldozata hiábavaló legyen. Október 23-a arra emlékeztet minket: a magyar nemzet oszthatatlan, és a szabadságért végzett munka mindennapi kötelességünk – értékelte Kovács Elvira.
A SZÜLŐFÖLD ÖSSZEKÖT MINKET
Első alkalommal hívtak meg más vajdasági magyar érdekképviseleti szervezetet a VMSZ mellett, és ez a Vajdasági Magyar Újrakezdés volt. Rózsa Zsombor lapunknak elmondta, rendkívül szép megemlékezésen vett részt, amit utána egy fogadás követett.
– Az 1956-os forradalom volt az az időszak, amikor nagyon sok magyar ember elhagyta a szülőföldjét, és nyugati országokban vagy éppen Jugoszláviában kezdett új életet. Sajnos mi is egy nagyon hasonló problémával nézünk szembe most Vajdaságban, több mint 70 ezer vajdasági magyar hagyta el a közelmúltban a szülőföldjét. A vajdasági magyar érdekképviselet szempontjából fontos, hogy a jövőben a disszidált vajdasági magyarokat is megszólítsa: ne csak a Vajdaságban élő magyar embereket képviselje, hanem akár 350 ezer vajdasági magyart, aki a világ különböző pontjain él. Mi összetartozunk, összeköt minket a szülőföldünk, az anyanyelvünk, és meg lehet találni azokat a pontokat, főleg a digitális korban, amikor kapcsolódni tudunk, amikor közösen tudunk gondolkodni a közösségünk jövőbeli sorsáról – értékelte Rózsa.
Mint megtudtuk, a rendezvényt követően a VMÚ vezetője további egyeztetéseken vett részt. Jelen volt az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának ülésén, amely az 1956-os emigrációról szólt, azzal kapcsolatos álláspontokat taglalt több neves előadóval. Ezt követően Rózsa megbeszéléseket folytatott Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Kovács Áron Tisza párti országgyűlési képviselővel és Gajda Attilával, a Magyarságpolitikai Bizottság alelnökével, parlamenti képviselővel.
PRIORITÁST ÉLVEZ AZ OKTATÁS
Pintér Krekić Valéria a budapesti eseményről beszámolva lapunknak elmondta, a rendezvényen megemlékeztek az 1956-os forradalomról, s a házelnök asszony beszédet tartott. Mint mondta, igazán szívélyes fogadtatásban részesültek, s az alkalmi beszédet követően lezajlott kötetlenebb beszélgetés során arra is fény derült, a jelenlegi magyar vezetőségnek célja az oktatásnak, ezen belül pedig a külhoni magyar oktatásnak a határozott támogatása is. Pintér Krekić Valéria közölte, számára kiemelt jelentősége van ezeknek a szavaknak, s annak a ténynek, hogy még hangsúlyosabb, jelentősebb szerepet kaphat az oktatás kérdése az új magyar kormánytól, mint az az eddigiekben.
Nyitókép: Facebook
