– A létkérdést számunkra a közösségépítés jelenti, a saját ügyeinkkel foglalkozunk. Ez nem szegregációt vagy bezárkózottságot jelent, hanem azt, hogy a saját utunkat járjuk, követjük a kitűzött céljainkat, és ezekhez folyamatosan partnereket keresünk – jelentette ki dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Tusnádfürdőn, a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében megszervezett, Merre vigyük végzetünk? elnevezésű nemzetpolitikai kerekasztal-megbeszélésen.
Felszólalásában mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlévő külhoni magyar szervezetek együttesen több mint nyolcszázezer szavazatot tudhatnak maguk mögött, ami rendkívül fontos a legitimitás és a nemzeti egység szempontjából.
A VMSZ elnöke felidézte a vajdasági magyarság történelmi megpróbáltatásait a jugoszláv királyságbeli nehézségektől kezdve az 1944–1945-ös megtorlásokon át egészen a délszláv háborúkig és a miloševići rendszerig.
Pásztor úgy értékelte, ezt a közösséget becsületes emberek alkotják, akiket erős identitás és többé-kevésbé egységes hozzáállás jellemez, és akik számára a jövő szavatolása a legfőbb prioritás.
KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS ÉS MEGBÉKÉLÉS
A pártelnök kifejtette, a céltudatos munka és partnerkeresés eredménye a Szerbiában működő, a Magyar Nemzeti Tanács által megtestesített perszonális autonómia is. A politikus kiemelte, a határon túli közösségek közül a vajdasági magyarság jutott a legmesszebb a többségi nemzettel való megbékélés terén. Rámutatott a VMSZ kormányzati és parlamenti szerepvállalásának kulcsfontosságára is, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az adófizetők pénze valóban eljusson a magyarlakta vidékekre.
BIZTONSÁG ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Ez a politikai jelenlét egyúttal a biztonságot és a stabilitást is szavatolja. Dr. Pásztor Bálint emlékeztetett, míg korábban a magyarverésekről szóltak a hírek, ma a többségi nemzettel való hatékony együttműködés határozza meg a mindennapokat. Bár a kivándorlás fájdalmas exodusként sújtja a közösséget, és a gyökerei számos helyen kereshetők, a VMSZ elnöke feltette a kérdést: mi lett volna, ha nincs ez a kormányzati szerepvállalás, ha hiányoznak a magyar vonatkozású projektumok, a gazdaságfejlesztési stratégia, és ha nem érkeznek meg a belgrádi, illetve budapesti források?
A szülőföldön való megmaradás politikai támogatását jelzi az is, hogy Szerbiában ma már akár két-három diákkal is lehet magyar tannyelvű osztályt nyitni. Bár ez szociológiai szempontból talán nem mindig indokolt, politikai szempontból létfontosságú a helyben maradás elősegítése érdekében.
SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK
A pártvezető felidézte, a VMSZ az elmúlt harminckét évben számos választáson vette sikerrel az akadályokat, bizonyítva, hogy a megmaradás egyetlen útja az erős érdekképviselet. A jövőbe tekintve elmondta, az elmúlt évben kidolgozták a második gazdaságfejlesztési, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiát, s emellett egy Hazaváró programot is elindítottak.
A következő időszak azonban újabb komoly kihívásokat tartogat: a következő hónapokban szerbiai parlamenti választások, ősszel nemzeti tanácsi választások, és minden bizonnyal államfőválasztás is vár a közösségre.
– Minden választás sorsdöntőnek számít kisebbségi létben. Elég egyszer meggyengülni, és onnantól kezdve a közösség védtelen marad. Akkor lehet segíteni nekünk, ha mi magunk egységesek vagyunk, és politikai tényezőnek számítunk – figyelmeztetett zárásként a politikus.
KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRKÉP
A nemzetpolitikai kerekasztal-megbeszélésen, már hagyományosan, a Kárpát-medencei magyar politikai és érdekvédelmi szervezetek vezetői vitatták meg a külhoni magyarság helyzetét. A beszélgetésen részt vett Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stratégiai igazgatója, Bárdi Nándor, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat történésze, Bihari Szabolcs Zoltán, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, valamint Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. A tanácskozás Nacsa Lőrinc, az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának elnöke moderálta.
Brenzovics rámutatott: a háború folytatódni fog Ukrajnában, nem lesz felhőtlen a Budapest és Kijev közötti viszony a kormányváltást követően sem. Antal arról beszélt, az RMDSZ továbbra is önálló politikát folytat, s nem akar sem Bukarestnek, sem Budapestnek az „utánfutója” lenni. Semjén és Nacsa köszönetét fejezte ki a határon túli magyaroknak, mint mondták, a választás nem rajtuk múlott, a nemzetpolitikai munkának tudható be az anyaországon túl az előző kormánykoalíció sikere.
