Hosszú idő után, mindössze néhány óra leforgása alatt, egyetlen délután kapott új parlamentet és kormányt Koszovó, véget vetve a több mint egy éve tartó politikai bizonytalanságnak – közölték belgrádi és pristinai hírügynökségek, miután Albin Kurti megkezdte harmadik miniszterelnöki mandátumát szerdán este. A december 28-án megtartott rendkívüli parlamenti választások után több mint egy hónapot kellett várni az intézményi háttér stabilizálódására Koszovóban, amelynek függetlenségét Szerbia és a világ országainak nagyjából fele továbbra sem ismeri el.
Az Albin Kurti vezette Önrendelkezés (Vetëvendosje) a december végi voksoláson elsöprő győzelmet aratott, ami megnyitotta az utat az újabb kormányalakítás előtt. Az új összehívású parlament megalakulását követően a képviselők 66 igen és 14 nem szavazattal választották meg az új miniszterelnököt és kabinetjét.
ELLENZÉKI ELUTASÍTÁS
A kormány megválasztása ellen szavaztak a PDK (Koszovói Demokrata Párt) képviselői, amelynek élén korábban a háborús bűnökkel vádolt és Hágában bíróság elé állított Hashim Thaçi állt. Hasonlóan tett az LDK (Koszovói Demokratikus Szövetség), a Szerb Lista, valamint az AAK (Szövetség Koszovó Jövőjéért) is. Ez utóbbi párt elnöke Ramush Haradinaj, aki egykor szintén miniszterelnök volt, s az 1990-es évek végén a szerb biztonsági erőkkel fegyveres konfliktust vívó Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyik kiemelkedő vezetőjeként ismerik.
SZERB (ÁL)KÉPVISELET
Albin Kurti új kabinetje a megválasztását követően azonnal megtartotta első ülését. A kormányban helyet kapott a szerb közösség egy képviselője is, ám nem a legtöbb szerb szavazatot begyűjtő Szerb Lista soraiból. A miniszteri tárcát Nenad Rašić vette át, akinek pártja a szerb kisebbségnek fenntartott tíz mandátum egyikét szerezte meg. Belgrád nem támogatja ezt a politikai erőt, s Rašić kinevezését Albin Kurti egyszerű politikai húzásának tekinti, mellyel a látszatát kívánja megteremteni annak, hogy a szerb kisebbségnek is jutott a kabinetben hely.
GAZDASÁG ÉS VÉDELEM
Tegnapi programbeszédében Albin Kurti egy négyéves, ambiciózus fejlesztési tervet vázolt fel, amelynek középpontjában a biztonság, az energiafüggetlenség és az ipar megerősítése áll. A miniszterelnök harmadik mandátumának gazdasági pillérei a védelmi kiadásokon (a kormány egymilliárd eurós beruházást tervez a védelmi képességek megerősítésére a következő négy évben, válaszul a regionális biztonsági kihívásokra), az energia- és vízkészletek növelésén (kiemelt figyelmet kap a megújuló energiaforrások fejlesztése és a vízhálózat modernizációja, törekedve a tartomány önellátására és fenntarthatóságára) és az iparfejlesztésen (a terv tartalmazza a koszovói feldolgozóipar újjáélesztését, ösztönözve a termelést, a technológiai innovációt és az exportképességet) nyugszik.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a költségvetési fegyelem és az intézményi stabilitás kulcsfontosságú a külföldi befektetők bizalmának elnyeréséhez. Kurti szerint Koszovónak nemcsak fenn kell tartania az eddigi növekedést, hanem minőségi változást kell elérnie a digitalizáció és az elektronikus közigazgatás folyamatos előbbre vitelével, amely az átláthatóság és a hatékonyság legfőbb letéteményese.
