Múzeumunk

Ma nyílik meg Újvidéken a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeum.

Egy új múzeum megnyitása mérföldkő nemcsak a működtető intézmény, hanem egy város, térség, közösség életében is. Bizton állíthatjuk, a székházunkban létrejött impozáns, sokrétű gyűjtemény a komoly, számottevő múzeumok közé fog tartozni Vajdaságban.

A mai avatóünnepséget sok szakember igen intenzív munkája előzte meg.

A Magyar Szó – a vajdasági magyarság egyetlen napilapja – nyolc évtizedes történetébe kap betekintést a látogató, valamint láthat nyomdagépeket és más, az újság, könyvek és egyéb nyomdai termékek létrehozásához szükséges eszközöket is abból az időszakból, amely a mai digitális korszakot megelőzte.

Nem tudom, az a négy hivatástudattal felvértezett alapító, aki 1944 karácsonyára eljuttatta az olvasóhoz a Szabad Vajdaság – a Magyar Szó elődje első számát, mit szólna az itt kínált látnivalókhoz, ha valami csoda folytán végigsétálhatna a termeken: az ő emlékük előtt is tisztelgünk, de helyet kapott itt a lap egy-egy példánya különböző korszakokból, fotók, amelyek a valamikori szerkesztőségi életet, munkát ábrázolják. Az alapítók bizonyára kicsit meglepve, ám megelégedéssel fogadnák, hogy az évtizedek alatt hány könyv, kiadvány született a napi szerkesztőségi munka mellett.

Nyomdánk a valamikori Jugoszláviában nagy tekintélynek örvendett, ezt bizonyítja, hogy még Szlovéniából, tehát az ország másik részéből is ide jöttek bélyeget nyomtattatni. A múzeumban akár egy órát is el lehet tölteni a bélyegfalon lévő különböző színes képecskékben gyönyörködve. A gyerekeknek külön kuckó áll a rendelkezésére, itt rendkívül izgalmas órákat lehet majd tartani, s a tematikus puzzle-játékok, a kvíz bizonyára felcsigázza az érdeklődésüket.

Egy komoly, a mai kor embere igényeit kielégítő múzeum létrehozása nagy szakértelmet és sok pénzt igényel, ez az intézmény az anyaország, illetve a vajdasági magyar politikum segítsége nélkül nem is valósulhatott volna meg. Itt a múltat idéző tárgyak mellett olyan modern múzeumi berendezést találunk, amely a 21. század minden követelményének megfelel, a feliratok, a moziterem, az érintőképernyős információs táblák sok-sok ismeretanyagot rejtenek lapunk és nyomdánk múltjából. S a tükrös szoba titkai is feltárulnak majd a látogatók előtt.

Hisszük azt, a nyomda kiköltözésé révén felszabadult termek nyújtotta látnivalók vonzzák majd a turistákat is. S abban biztosak vagyunk, hogy ahogyan a lapunk – amely fontos része volt és marad a vajdasági magyarság mindennapjainak – által létrehozott szellemi értékek állandóan gyarapodnak, úgy ez a múzeumi anyag is folyamatosan kiegészül.