Otthon maradni – kérdés vagy válasz?

HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS

– A vajdasági magyar közösségnek csak annyit kívánhatok, hogy térjen vissza minden az eddigi kerékvágásba, legyen stabilitás, és hogy a normalitásért harcoljunk közösen – jelentette ki Sörös Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „Hűség a nemzethez – ifjúságpolitikai szervezetek a nemzet szolgálatában” című kerekasztal-beszélgetésén.

A beszélgetés a Kárpát-medence ifjúsági vezetőit hozta össze: jelen volt Szilágyi Dóra-Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke és az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének alelnöke, Iván Tamás, a Magyar Szövetség országos elnökségi tagja, Karpinecz Krisztián, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének alelnöke, továbbá Halmay Gábor, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, Mohácsy István, a Fidelitas, Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület, Brassai Hunor, a Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsa (MINTA), valamint Bogar Patrik, a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke. A beszélgetést Hegedűs Zoltán, a Kommentár folyóirat szerkesztője moderálta.

Sörös Andor részletesen szólt a jelenlegi szerbiai politikai helyzetről, kiemelve a 2024. november 1-jei újvidéki tragédiát, amely óriási tüntetési hullámot indított országos szinten, különösen Újvidéken, Belgrádban és Szabadkán. Azóta az egyetemek blokád alatt állnak, ami ellehetetleníti az oktatást. Egyedüli kivétel a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, amely működik, és ennek nagy jelentőséget tulajdonítanak.

Kiemelte, tíz éve tudatosan alakítottak ki olyan programokat, amelyek ösztönzik a vajdasági magyar fiatalokat itthon maradásra és helyi egyetemeken való tanulásra. Most viszont az egyetemi blokádok miatt az oktatás ellehetetlenült, a diákok egy része alternatívát keresve Magyarország felé fordult. Nemcsak az egyetemek, de a középiskolák és általános iskolák is blokád alá kerültek egy időre. A határmelléki magyar családok egyre többen választják a magyarországi iskolázást, amely további veszteséget jelent a vajdasági magyar közösség számára. – A közösségnek stabilitásra van szüksége – hangsúlyozta Sörös Andor.

Külön kiemelte, hogy az Európa Kollégium nemrég ünnepelte tízéves fennállását, mely időszak alatt tudatos és stratégiai programokat valósítottak meg annak érdekében, hogy minél több vajdasági magyar fiatal maradjon és tanuljon Szerbiában.

Zárásként Sörös Andor elgondolkodtató kijelentést tett, miszerint: sokan deklarálják a közösség támogatását nominálisan, ám kevesen cselekszenek. A valódi kérdés: ki az, aki ténylegesen hozzájárul a folyamatokhoz? Ki fog valójában tenni a közösségért?

FIATALOK A KÖZÖSSÉGI ELKÖTELEZŐDÉS ÚTJÁN

A beszélgetés során több ifjúsági vezető is hangsúlyozta: a jelenlegi társadalmi és politikai környezetben a fiatalok számára különösen fontos a biztos értékrend, a világos jövőkép és a közösségi támogatás. Brassai Hunor rámutatott: a fiatalokat gyakran a megszorítások, a nehézségek indítják el a közéleti szerepvállalás útján. Az a cél, hogy ez a folyamat ne torzuljon, hanem megerősítse őket abban, hogy felelősséget vállaljanak saját közösségeikért. Bogar Patrik pozitív példát hozott: szervezetük taglétszáma az utóbbi évben tíz százalékkal nőtt, amely azt mutatja, hogy megfelelő háttérrel és programokkal ma is van fiatal, aki szívesen dolgozik a közösségéért. Mohácsy István hangsúlyozta: a közösségi munka alapja a személyes találkozás, az emberi kapcsolatok erősítése. Ezek nélkül a közösségi identitás csak üres szó marad. Bagi Barna szerint az a legfontosabb, hogy a fiatalokat ne elszigetelten, hanem összekapcsolva, egymást erősítve szólítsák meg a különböző régiókban – Tusványos pedig éppen ennek a hálózatépítésnek a terepe.

HOGYAN SZÓLÍTSUK MEG MA A FIATALOKAT?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fiatalokat ma másképp kell megszólítani, mint akár tíz éve. Iván Tamás szerint a nemzeti összetartozás eszméje ma már nem elég önmagában – új, kreatív és a fiatalok nyelvén szóló módszerekre van szükség. A közélet nem válhat unalmassá vagy távolivá. Szilágyi Dóra-Emese azt vallja, hogy csak úgy lehet tartós elköteleződést kiváltani, ha a fiatalokat személyesen is segítjük fejlődésükben. A kapcsolat nem pusztán közösségi, hanem személyes szinten is kialakulhat. Karpinecz Krisztián azt hangsúlyozta, miszerint az online térben folyamatosan változnak a trendek, ezért elengedhetetlen a digitális kommunikáció folyamatos megújítása, új platformok és formátumok keresése. Halmay Gábor hozzátette: a politika sokszor távolinak tűnik a fiatalok számára, ezért inkább a közösségi részvétel és önkéntesség felől érdemes megközelíteni a bevonást.