Vučić: Nem Oroszország miatt csökken az EU népszerűsége Szerbiában

Aleksandar Vučić államfő ma a prágai GLOBSEC 2025 biztonságpolitikai konferencia panelbeszélgetésén kijelentette: az Európai Unió népszerűségének csökkenése Szerbiában nem Oroszországgal való kapcsolatok miatt történt, hanem az unión belüli döntések következménye, amelyek nem segítik elő a kölcsönös bizalom építését.

– Számunkra az a kérdés, hogy mit akar az Európai Unió a Nyugat-Balkánnal – be akarja-e fogadni ezt a térséget, vagy sem? – fogalmazott az államfő.

Kiemelte, hogy az EU mindig talál egy tagállamot, amely kifogásokat emel egy-egy csatlakozni kívánó ország ellen.

– Észak-Macedóniára ott van Bulgária, Szerbiára pedig Horvátország és még néhány másik ország. Ez nem erősíti a bizalmat közöttünk – mondta.

Vučić önkritikusan megjegyezte, hogy talán az ő hibája, hogy az EU ma nem olyan népszerű Szerbiában, mint korábban, és talán többet kellene tennie annak érdekében, hogy az unióról szóló pozitív üzenetek eljussanak a polgárokhoz.

– Ugyanilyen közeli kapcsolatban voltunk Oroszországgal húsz évvel ezelőtt is, akkor még a polgárok 80 százaléka támogatta az EU-csatlakozást. Ma ez az arány 40 százalék. Ez nem csak Szerbia problémája – ugyanez figyelhető meg Észak-Macedóniában is, talán ott még nagyobb a szkepticizmus. Ez nem Oroszországról szól, hanem arról, hogy mit várunk, és miben csalódtunk – fogalmazott.

Vučić szerint az EU-csatlakozás politikai kérdés, nem pedig érdemalapú folyamat, ahogy azt az uniós tisztviselők hangoztatják.

– Az európai politikusok folyton az érdemekre hivatkoznak, de ez sosem így történt. Emlékezzünk csak Románia és Bulgária felvételére – az is politikai döntés volt – jelentette ki.

Hozzátette, Szerbia az elmúlt tíz évben nagyobb gazdasági növekedést ért el, mint az EU átlaga, ezért vonzónak kellene lennie az unió számára.

Vučić elismerte, hogy Szerbiának még sok a tennivalója a jogállamiság terén, de a legnagyobb akadály a Pristinával kapcsolatos viszony.

– A mi problémánk eltér a többiekétől. Ez Koszovó. Mi szilárdan kitartunk az ENSZ Alapokmánya és a BT 1244-es határozata mellett, amely Koszovót Szerbia részének ismeri el. Ugyanakkor az EU 27 tagállamából 22 már elismerte Koszovó függetlenségét – ez valódi probléma – mondta az államfő.

Arra a kérdésre, hogy Szerbia kész-e elismerni Koszovót, Vučić azt felelte, hogy öt EU-tagállam – Szlovákia, Románia, Görögország, Spanyolország és Ciprus – még mindig nem hajlandó ezt megtenni, így Szerbia sem kényszeríthető rá.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy Szerbia világos és elvi álláspontot képvisel Ukrajnával kapcsolatban.

– Tiszteletben tartjuk az ENSZ Alapokmányát, és határozottan támogatjuk Ukrajna területi integritását – annak ellenére, hogy Oroszország hagyományosan baráti ország számunkra – szögezte le Vučić.