Százezrek érkeztek a csíksomlyói búcsúba

Több százezer ember részvételével tartották meg a hét végén a romániai Csíksomlyón (Șumuleu) a pünkösdi búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási rendezvényét, amelyen jelen volt Sulyok Tamás államfő is. Különböző helyszíneken mutattak be szentmiséket. A legfontosabb ünnepi szertartásra, a szombati nagymisére a Csíksomlyó feletti hegynyeregben, a Hármashalom oltárnál került sor.

Több százezer ember részvételével tartották meg a pünkösdvasárnap előtti szombaton a csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási rendezvényét, amelyen jelen volt Sulyok Tamás magyar elnök is. A legenda szerint az első búcsújárást 1567-ben szervezték meg Csíksomlyón, amely száz évvel később a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává vált. Az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia.

A hétvégén több helyszínen több misét is bemutattak. A búcsú nyitószentmiséjét pénteken tartották meg a csíksomlyói kegytemplomban, amely pünkösd vasárnapján és hétfőjén további misék helyszíneként szolgált.

A legfontosabb ünnepi szertartásra, a nagymisére a Csíksomlyó feletti hegynyeregben, a Hármashalom oltárnál került sor szombaton.

Ezen a napon a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban csángó mise is volt magyarul, ami azért fontos, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés.

„A remény zarándokai” mottójú fogadalmi búcsú főcelebránsi feladatát a Hármashalom- oltárnál Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke látta el; ünnepi szónoklatot György Alfréd szerzetes, a nyíregyházi kamilliánus kolostor házfőnöke mondott. Szombati szentbeszédében hangsúlyozta: az imádság a remény kapuja és a mi fegyverünk. A zarándokoknak azt tanácsolta, őrizzék meg a hitet, az emberi élet méltóságát, a család szentségét és maradjanak meg kereszténynek, magyarnak mások javára. „Együtt érző, nem pedig sajnálkozó lélekkel” való jelenlétre kérte a zarándokokat, mert mint mondta, „együttérzés nélkül a humanitárius segélyek lomokká válhatnak, az önzésből vállalt jótékonykodásnak lejár a szavatossága”.

BÚCSÚFIÁVAL TÁVOZTAK

A pünkösdi búcsú és nagymise alkalmából Csíksomlyót a világ szinte miden tájáról felkeresték zarándokok. Sokan gyalog érkeztek, mások lovon, a többség azonban valamilyen gépjárművel. Magyarországról befutott a Boldogasszony zarándokvonat, valamint a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz különvonat is. A pünkösdi búcsúra és szentmisé(k)re az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai (búcsús közösségei) is gyalog teszik meg.

A hazatérők rendszerint búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a Segítő Szűz Mária kegyszoborhoz érintenek. A hársfából faragott, székelyleány arcú Mária-szobor évszázadok óta Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje, egyszersmind a világ egyik legmagasabb kegyszobra, amelyet az erdélyi ferencesek őriznek.

PARAJDON TÁJÉKOZÓDOTT

Több magas rangú politikai vezető is tiszteletét tette Csíksomlyón a hét végén. A zarándokok között volt Sulyok Tamás magyar elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

A magyar államfő már pénteken Erdélybe érkezett magánlátogatásra. Több településre is ellátogatott; szombaton részt vett a csíksomlyói pünkösdi búcsún és szentmisén.

Másnap felkereste a természeti katasztrófa sújtotta Parajdot (Praid), ahol a hatóságok éppen a hétvégén hosszabbították meg (30 nappal) a helyi bányakatasztrófa miatt májusban elrendelt veszélyhelyzetet. Tájékozódott a kialakult helyzetről, és arról, hogy milyen támogatásra van leginkább szükség, ideértve az árvíz sújtotta háromszéki településeket is. Célzott anyagi támogatást is eljuttatott a leginkább rászorulóknak az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül. A helybelieket biztosította az egész magyar nemzet szolidaritásáról és további támogatásáról. Közölte: „mindenben számíthatnak ránk”.  

PRÓBÁRA TESZI AZ EMBERT

Előzőleg a közösségi oldalán fejezte ki együttérzését a parajdi sóbányában történt természeti katasztrófa érintettjeivel. Úgy fogalmazott, hogy a tragédia nemcsak egy kiemelkedő természeti és történelmi jelentőségű helyszínt érint, hanem sok család életét is súlyosan befolyásolja. Utalt arra is, hogy a település „Székelyföld lelkének része, múltunkat és reményeinket őrző hely, ahol a természet most próbára teszi az embert”.

Fontosnak nevezte, hogy a bajban megmutatkozzék a nemzet ereje, az összefogás és a közösségi szolidaritás. Kiemelte: a közös felelősség és az egymás iránti szolidaritás teszi közösségeinket erőssé és megtartóvá.

AJÁNDÉKOT KAPOTT

Erdélyi látogatásának első napján a magyar államfő Marosvásárhelyen (Târgu Mureș) megtekintette az Erdélyi Hagyományok Házát, Gyimesfelsőlokon (Lunca de Sus) az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban fogadták, Gyimesbükkön (Ghimeș-Făget) pedig Salamon József atyával találkozott a Krisztus Szent Teste és Vére Plébániában. A gyimesfelsőloki teológiai líceum kápolnában rendezett ünnepségen elmondta: már gyermekkora óta érzi, hogy jó dolog magyarnak lenni, jó dolog az Isten szeretni. Beszélt arról is, hogy 2000-ben járt először Erdélyben, s azóta rendszeresen visszatér, mivel mindig azt érezte, hogy ide tartozik. A beszélgetés után a diákok által készített csángó tarisznyát kapott ajándékba, megtekintette a ballagási tablókat, majd találkozott az iskola pedagógusaival.