2025. május 20., kedd

Nincs kiút a megrekedt politikából

Tizennyolcadszor sem alakult meg a koszovói parlament

Hétfőn már 18. alkalommal hiúsult meg az elvárás, hogy megalakuljon Koszovó képviselőháza. Avni Dehari, a parlament elnöklője beterjesztette, hogy az eddigi nyilvános szavazás helyett a képviselők titkos szavazással válasszák meg a képviselőház elnökét, ám a szükséges 61 támogató szavazatból csupán 52-t kapott a javaslata. A következő ülést holnapra, vagyis szerdára halasztották.

A Koszovó területén február 9-én megtartott parlamenti választások során a legtöbb szavazatot Albin Kurti pártja, az Önrendelkezés szerezte meg, ennek a pártnak van a legtöbb parlamenti képviselője is, mégpedig 48. Ahhoz hogy megalakuljon Koszovó legmagasabb törvényhozó szerve, a 120 képviselő több mint felének (61 képviselőnek) támogatnia kell a parlament elnökének megválasztását. Az alakuló ülést először még április 15-re hívták össze, azóta 48 óránként tartanak újabbnál újabb üléseket. Mivel sehogy sem tudnak a képviselők konszenzusra jutni a parlament megalakítása kapcsán, az elnöklő, aki maga is az Önrendelkezés tagja, a tegnapi ülést megelőzően konzultációra hívta a parlamenti pártok képviselőit. Ezért késett az ülés kezdete fél órát. A sikertelen szavazás után az ülést elnapolták, ismét 48 órára.

Mint arról a szerbiai média beszámolt, Memli Krasniqi, a Koszovói Demokrata Párt elnöke korábban a médiának elmondta, hogy az Önrendelkezés képviselője azt javasolta a parlamenti pártoknak: ne folytassák 48 óránként az alakuló ülést, ahogy arról az alkotmány rendelkezik, hanem legközelebb egy hét múlva szavazzanak. A parlamenti pártok elnökeinek többsége azonban nem fogadta el ezt a javaslatot, sőt azzal vádolták meg Kurtit, hogy tudatosan akadályozza a parlament munkáját, és szándékosan sérti meg a törvényes előírásokat, mert sem a képviselőház elnökének kinevezéséhez, sem az új kormány megalakításához nem rendelkezik a szükséges többséggel.

Az Önrendelkezés, mint a legtöbb képviselőt számláló parlamenti párt, Albulena Haxhiut javasolta a koszovói parlament elnöki tisztségére, ám eddig nem sikerült megszereznie a képviselők többségének támogatását. A párt ugyanakkor kitart a jelöltje mellett, a 18 sikertelen szavazás ellenére nem javasolt mást helyette.

A legnagyobb parlamenti párt inkább azt javasolta, hogy térjenek át a titkos szavazás lehetőségére, annak reményében, hogy esetleg vannak képviselők, akik más álláspontot képviselnek, mint a pártjuk. A titkos szavazás törvényességét követő bizottság megalakítását csak 52 képviselő támogatta. Tartózkodó szavazat nem volt, de a jelenlevő 106 képviselőből a többség nem adta le szavazatát erre a javaslatra.

Az Önrendelkezés után a második legtöbb képviselővel rendelkező párt a Koszovói Demokrata Párt (PDK) 24 képviselővel, a Koszovói Demokrata Szövetségnek (LDK) 20, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) pártnak 8, a Szerb Listának 9 képviselője van. Egy mandátumot kapott a Szabadságért, igazságért és fennmaradásért lista, illetve további 10 mandátumon osztoznak a nem szerb kisebbségek.

Vjosa Osmani, Koszovó elnöke, annak érdekében, hogy találjanak megoldást a megrekedt politikai helyzetre, múlt csütörtökön tárgyalást folytatott a parlamenti pártok képviselőivel. Előrelépés, mint azt a tagnapi példa is mutatja, nem történt a kérdésben. Osmani bejelentette, külön tárgyalásokat kíván folytatni a politikai pártokkal.

Magyar ember Magyar Szót érdemel