Tiranában Európa jövőjéről

Először tartották meg a nyugat-balkáni térségben a 2022-ben létrehozott Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját pénteken. Az Európai Unió (EU) vezető tisztségviselői, tagállamainak vezetői, valamint a 19 meghívott nem uniós ország és Koszovó vezetője az albániai Tiranában gyűlt össze, hogy az aktuális kihívásokról egyeztessen. Az EPK hatodik csúcstalálkozóját az Új Európa egy új világban: egység – együttműködés – együttes fellépés jelmondattal szervezték meg.

Köszöntőjében Edi Rama albán miniszterelnök megtisztelőnek nevezte a tényt, hogy éppen országában szervezték meg az EPK csúcstalálkozóját. Megjegyezte, amikor korábban az EPK-csúcstalálkozókra utazott, mindig Tiziano Vecellio Európa megerőszakolása című festménye kísértette. Rámutatott, a plenáris ülés helyszíneként kijelölt terem falait azért nem Európa rémálmát megjelenítő reneszánsz festmények díszítik, hanem gyermekrajzok, mert ezek az albán gyermekek Európával kapcsolatos elképzelését szemléltetik. „A gyerekek álmait soha nem tartják túszként fogva a múlt mítoszai, ehelyett a jövőről álmodoznak, ugyanúgy, mint azt az EU alapító atyái tették” – tette hozzá. Kifejtette, Albánia megtanulta a jövőn keresztül szemlélni a múltat. Elmondta, Albánia az uniós csatlakozásra és tagságra nem a teljesítendő feladatok listájaként tekint, hanem sorközösségként. Az aktuális biztonsági kihívások tekintetében úgy fogalmazott, biztonságot nem fenyegetésekkel, hanem a jogok kiszélesítésével és az egyforma lehetőségek biztosítása révén lehet megerősíteni. Nem szabad megengedni, hogy a békét veszélyeztetők miatt a békét támogatók elkezdjék dicsőíteni a fegyvereket – hangsúlyozta Rama. Szavai szerint Európát nem erődítményként kell védeni vagy múzeumként megőrizni, hanem közös lélekként és sorsként óvni. Ennek szellemiségében nemcsak fegyverekbe és az ellenálló képességbe kell beruházni, hanem az elmékbe és a lelkekbe is – emelte ki Rama, aki beszédének folytatásában Európa átalakítását sürgette, a gyerekek és az élhető, gyümölcsöző jövő érdekében.

António Costa, az Európai Tanács elnöke és a csúcstalálkozó másik házigazdája köszöntőjében az átalakult és átalakuló világról beszélt. Véleménye szerint Európának mielőbb választ kell találnia a kérdésre, hogy milyen szerepet kíván betölteni ebben a világban. A folytatásban kitért Oroszország ukrajnai agressziójára, továbbá az izraeli–palesztin konfliktusra, a humanitárius tragédiára Gázában és a gázai polgárokat érő jogsértésekre, majd az egyre erősödő gazdasági kényszerre és az éghajlatváltozásra. Mindennek, illetve a válság- és problémakezelés kontextusában az európai egységet, a multilateralizmus megerősítését és a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést sürgette, illetve elutasította a protekcionizmus gyakorlatát. Ukrajna vonatkozásában kiemelte, Európa az igazságos és fenntartható békére összpontosító igyekezetének sikeresnek kell lennie. Az európai csatlakozás tekintetében rámutatott arra, az EU-nak megbízható partnernek kell lennie.

Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviselte a csúcstalálkozón. Már csütörtökön Tiranába utazott és részt vett a nyugat-balkáni államvezetők számára szervezett vacsorán. A szomszédos országok vezetői mellett a vacsorán jelen volt António Costa, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

A csúcstalálkozó margóján Vučić több európai vezetővel is találkozott, mások mellett Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Edi Ramával beszélgetett. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Jakov Milatović montenegrói államelnökkel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel az aktuális regionális és globális kihívásokról, a biztonságról, a gazdaságról és a nyugat-balkáni térség stabilitásáról folytatott eszmecserét. Kaja Kallassal, továbbá Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, Pedro Sánchez spanyol kormányfővel, Mark Rutte NATO-főtitkárral és II. Albert monacói herceggel az Európa jövőjét alakító stratégiai kérdésekről egyeztetett a szerb köztársasági elnök. Eme beszélgetéssel összefüggésben a közösségi médiában úgy fogalmazott, az EPK csúcstalálkozója külön jelentőséggel bír azokban a napokban, amikor Európa egységet és ellenálló képességet sürget. Christian Stocker osztrák kancellárral az európai biztonság prioritásairól, az illegális migrációval kapcsolatos kihívásokról és az energetikai stabilitásról folytatott eszmecserét. Donald Tusk lengyel kormányfővel szintén beszélgetett a szerb államelnök.

Pénteken délután a sajtónak nyilatkozva Vučić gyümölcsözőnek értékelte bilaterális egyeztetéseit. Közölte, a csúcstalálkozó legfontosabb üzenete az, hogy az EU-ban erősödött a bővítés iránti lelkesedés. Amennyiben Szerbia elvégzi feladatait, számíthat az EU támogatására – nyomatékosította. Elmondta, konkrét projektumokról is beszélgettek, például a Szerbia és Észak-Macedónia közötti gázvezetékről, az Egységes Euró Fizetési Övezetről, valamint általánosságokban a nyugat-balkáni növekedési tervről. Koszovó kapcsán megjegyezte, úgy tűnik, az EU-ban egyre többen rádöbbennek arra, hogy ki gerjeszt feszültséget az északi, szerbek lakta községekben. Vučić sajtónyilatkozatában kilátásba helyezte Orbán Viktorral való találkozóját a következő hét folyamán, majd elmondta, Friedrich Merz német kancellárral is beszélgettek egy belgrádi látogatás lehetőségéről.