A Belgrád és Pristina közötti dialógus holtpontról való elmozdítása, az ukrajnai háború és annak gazdasági, mindenekelőtt energetikai következményei és az Oroszország ellen irányuló európai szankciók és az azokat előirányzó politika követésének lehetőségei voltak a beszámolók szerint a fő témák szerdán este Olaf Scholz német kancellár és Aleksandar Vučić szerb államfő berlini találkozóján. Mint ismeretes, ez volt az első megbeszélés a két magas rangú tisztségviselő között, amióta Angela Merkel mandátumának lejártát követően megválasztották az új német kormányfőt, de az azóta eltelt idő alatt Szerbiában is választások voltak, és Vučićot újraválasztották. Éppen ezért tulajdonítottak nagy jelentőséget a hazai és az európai sajtóban is a találkozónak, amely meghatározhatja a két ország közötti kapcsolatokat a következő időszakban.
Scholz nemcsak a szerb államfőt hívta meg Berlinbe, hanem Albin Kurti koszovói kormányfőt és Miroslav Lajčákot, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti dialógussal foglalkozó különmegbízottját is. A protokoll szerint Scholz előbb a koszovói vezetővel tárgyalt késő délután, majd a szerb állam vezetőjét fogadta az esti órákban, s végül a különmegbízott is találkozott hármasban a nyugat-balkáni vezetőkkel, hogy megvitassák az aktuális kérdéseket, s mindenekelőtt azt, hogyan lehetne ismét sikeres párbeszédet folytatni a közeljövőben. Vučić a találkozó előtt azt mondta, nem lesznek könnyűek ezek a tárgyalások, s meglehetősen tart is azoktól, amit viszont maga csak jó jelként tud értelmezni, mert tudja, hogy felelősségteljesen képviseli majd az országnak az érdekeit.
Szerbia a következő években is kizárólag orosz forrásokból tudja szavatolni a gázszükségleteinek 99 százalékát, ezt az európai partnereknek is meg kell érteniük, fogalmazott a szerb államfő. A német sajtónak azt mondta, nem hisz a szankciókban, mert országunkat is azok sújtották hosszú évekig. Közölte viszont, hogy egyetért az EU-val az ukrajnai konfliktus jellegét illetően.
A német sajtó arról cikkezett, annak ténye, hogy a kancellár Berlinbe invitálta Vučićot, Kurtit és Lajčákot, alátámasztja, elkötelezte magát a koszovói kérdés tartós rendezésének elképzelése mellett, s minél gyorsabb eredményeket akar. Diplomáciai forrásokra hivatkozva közölték, hogy Scholz egyértelműen vendégei tudtára adta, elvárja, hogy a következő időszakban sokkal tevékenyebben dolgozzanak a párbeszéd újjáélesztésén és rendszeres brüsszeli megbeszéléseket szeretne látni mihamarabb.
HUSZONEGY ÉVE A CÉL ELŐTT
Szerbiai elemzők egyetértettek abban, hogy az államfő nehéz helyzetben van a nyugati elvárások miatt, s nem kellemesek a német kancellárral és más európai diplomatákkal folytatott eszmecserék, nem várnak azonban különösebb elmozdulást Koszovó kérdésében. Dušan Janjić, az Etnikai Kapcsolatok Fórumának alapítója elmondta, nem lát semmi arra utaló jelet, hogy bármelyik fél is változtatott volna korábban megfogalmazott álláspontján, ami lényegében a párbeszéd leállását eredményezte, ezért arra sem lehet most számítani, hogy minden egy csapásra rendeződik. Mint mondta, érthető a német álláspont, mely mielőbbi tárgyalásokat akar, hiszen a cél Szerbia nyugati irányba való elfordítása, az orosz befolyás csökkentése, arról azonban már sokan elfeledkeznek, hogy Szerbia voltaképpen 2001 óta európai úton halad, csak éppen azt nem tették lehetővé számára ez alatt az idő alatt, hogy célba érjen.
VÉDEKEZŐ ÁLLÁSPONT
A sajtóban megjelent információkat kommentálva Ljiljana Smajlović, a Nedeljnik politikai hetilap újságírója elmondta, valóban elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, amely szerint Vučićot felszólítják arra, hogy csatlakozzon az oroszellenes szankciók politikájához, ha nem a megbeszélések hivatalos részén teszik majd ezt meg, akkor a munkavacsorán, értékelte. A szerb államfőt, mint mondta, védekező álláspontba helyezték ezek a találkozók, mert minduntalan azt kell magyaráznia, hogy Szerbia nem vezethet be embargót Oroszország ellen, mert akkor nem tudja szavatolni a szükséges földgázt, főleg nem a jelenlegi, több mint kedvezőnek számító áron. Nehéz részt venni egy olyan beszélgetésen, amelyen meg kell győzni a vendéglátót arról, hogy Szerbia valóban azok mellett az országok mellett áll, amelyek közösségéhez szeretne csatlakozni, de csak akkor igazíthatja a külpolitikáját ezeknek az államoknak a politikájához, amikor egyértelműen látja, hogy valóban be is kerülhet ebbe a közösségbe, fogalmazott Smajlović.
VISSZATÉRNEK A MERKELI IDŐK?
A szerb–német kapcsolatok stabilizálását várja a tegnap esti találkozótól Zoran Panović, a Demostat közvélemény-kutató cég igazgatója. Véleménye szerint visszaállhat egy olyan bizalmi állapot, ami Merkel kormányzása alatt létezett, függetlenül attól, hogy a szankciók és Koszovó kérdésében eltérőek az álláspontok. Egyértelműnek nevezte, hogy Scholz és Vučić első megbeszélése nem fogja megoldani a koszovói kérdéseket.
