Szerbiának nem kell szégyenkeznie május 3-án, amikor várhatóan megszületik az ENSZ Közgyűlésében a döntés a srebrenicai népirtásról szóló határozat elfogadása kapcsán, a deklaráció a genocídium nemzetközi emléknapjává kiáltaná majd ki július 11-ét. Aleksandar Vučić szerb államfő, Szerbiába való visszatérése előtt adott utolsó New York-i nyilatkozatában arról beszélt, hogy az országnak a szavazást követően több barátja lesz, mint azelőtt, intenzív diplomáciai kampányt folytat továbbra is annak érdekében, hogy minél több államot győzzön meg róla, nemmel voksoljon, esetleg tartózkodjon a határozatról szóló szavazás pillanatában. Vučić közölte, ő maga már korábban fejet hajtott az áldozatok előtt, annak ellenére, hogy a helyszínen meg is támadták. Elismerte a rettenetes bűntettet, ez azonban valakinek nem elég, továbbra is melegen akarja tartani a kérdést, csak azért, hogy növelje a Szerbiára nehezedő nyomást. A határozat azért elfogadhatatlan, mert tovább mélyíti majd a régió népei közötti szakadékot, erről kísérli meg a szerbiai delegáció az ENSZ-tagállamok képviselőit meggyőzni – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy tegnap az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak állandó képviselőivel egyeztettek. Mint közölte, az elmúlt időszakban Szerbia is hibát követett el, elmulasztotta szorosabbra fűzni a kapcsolatokat például a csendes-óceáni országokkal, most pedig támogatásra lenne szüksége. Ennek ellenére a hazai küldöttség mindent megtesz majd annak érdekében, hogy megértesse álláspontját, Marko Đurić, Szerbia egyesült államokbeli nagykövete tovább munkálkodik a kapcsolatok fenntartásán és a diplomáciai kampányon Vučić távozását követően is – közölte a közszolgálati média. A srebrenicai határozat kapcsán közölte, annak elfogadása után az oroszok is határozatjavaslatot terjesztenek be a németek által elkövetett népirtás elítélése érdekében, majd pár hónapon belül Szerbia is ezt teszi a németek és a horvátok által elkövetett genocídium ellen, mindez pedig arról tanúskodik: egy-két napot, hetet követően már senkinek sem lesz igazán fontos, mit is fogadott el az ENSZ, és miről tárgyaltak valójában.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy május 16-án megkezdődhet az Európa Tanács Külügyminiszteri Bizottságának az ülése is, melyen jóváhagyhatják Koszovó felvételét ebbe a nemzetközi szervezetbe. Úgy értékelte, hogy az ET kérdése is jelentős, de nem annyira jelentős, mint például 2008 volt, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét, s az akkori hatalom szinte semmilyen nemzetközi diplomáciai harcba sem kezdett bele. Úgy értékelte, hogy jelenleg egy ilyen, ahhoz képest apróságnak számító helyzet miatt is teljes készültségben van a szerbiai külügy, akkor pedig semmi sem történt. Az ET fontos, de 2008 százszor fontosabb volt – jelentette ki.
Végezetül kitért az ENSZ Biztonsági Tanácsában lezajlott vitára a koszovói jelentéssel kapcsolatban, mint mondta, egy „olyan játéknak voltunk az áldozatai, melyet Pristina és a szövetségesei szerveztek ellenünk”. Erre az egyik példa az, hogy Vjosa Osmani koszovói elnök háborús bűnök, nemi erőszak áldozatait vonultatta fel a teremben, holott a protokoll sem akarta előbb engedélyezni, hogy ezek a személyek részt vegyenek a vitán, végül, felsőbb utasításra, mégis lehetővé vált mindez. Mint mondta, nem vitatja, hogy valóban áldozatokról van szó, de Szerbiának senki sem szólt, hogy erre lehetőség van, mert egész termet meg lehetett volna tölteni szerb elszenvedőkkel is – húzta alá az államfő. Osmani ráadásul hazudott, amikor azt mondta, hogy ezek a nők a kabinetjében dolgoznak, utólagos ellenőrzés bizonyította, hogy egyiküket sem foglalkoztatják ott – mutatott rá Vučić.
Nyitókép: Aleksandar Vučić: A határozat azért elfogadhatatlan, mert tovább mélyíti majd a régió népei közötti szakadékot (Fotó: Beta)
