A Horgos2–Röszke2 egész napos nyitvatartása a cél

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap Budapesten tartott előadást a Külgazdasági és Külügyminisztérium Misszióvezetői Értekezletén. Mint arról közösségi oldalán beszámolt, Magyarország nagyköveteinek és főkonzuljainak a vajdasági magyar modellről beszélt, továbbá beszámolt a gazdasági program működtetéséről és az autonómia megvalósításáról. Ezt megelőzően Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, egyebek mellett a Horgos–Röszke határátkelő non-stop nyitvatartásának állandósításáról, továbbá a magyar–szerb viszony sikereinek fejlesztéséről. Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel a gazdaságfejlesztési program folytatásáról, az újabb pályázati kiírás lehetőségéről és a támogatási keret növeléséről egyeztetett.

Szijjártó Péter és Pásztor Bálint sajtótájékoztatón számolt be egyeztetésükről. Szijjártó kiemelte: a kapcsolattartásban nagy szerepe van a határon átnyúló infrastruktúrának, annak, hogy minél több helyen át lehessen kelni a határon, ezért a VMSZ kérésére az a döntés született, hogy a Röszke2–Horgos2 közúti határátkelőhely nyitvatartását a korlátozottról átállítják a 24 órás nyitvatartásra. „Ezzel is segítjük azokat a vajdasági magyarokat és anyaországiakat, akik nem akarnak a zsúfolt autópálya-átkelő felé menni, vagy éppen munkába, iskolába járnak” – emelte ki Szijjártó Péter.

A miniszter a sajtótájékoztató kezdetén gratulált Pásztor Bálintnak, akit szombaton választottak meg a párt elnökének.

Szijjártó Péter szavai szerint nemcsak azért indokolt a gratuláció, mert Pásztor Bálintot megválasztották a VMSZ elnökének, hanem azért is, mert a tavaly decemberben tartott szerbiai parlamenti választáson a VMSZ az előző választáshoz képest 4434-gyel növelte szavazatainak számát, de a tartományi parlamenti választáson is kiemelkedően szerepelt.

CÉLRAVEZETŐ KÜLPOLITIKAI STRATÉGIA

Szerbia, Vajdaság és a VMSZ együtt szolgáltatják a bizonyítékot arra, hogy helyes az a külpolitikai stratégia, amely arra épül, hogy minél jobb kapcsolatokat alakítsanak ki a szomszédos országokkal, hiszen minél jobb a kapcsolat egy szomszédos országgal, annál jobb az adott országban élő magyar közösségnek – emelte ki Szijjártó. Rámutatott arra, hogy a vajdasági magyarok bizonyították azt is, hogy helyes, ha a határon túli magyar nemzeti közösséget erőforrásnak tekintik az adott országgal felépített kétoldalú kapcsolatok tekintetében.

– Amikor külpolitikai stratégiát tervezünk, rendre prioritásként kezeljük a szomszédos országokkal felépítendő jó kapcsolatokat, és mindig kiállunk az ezen országokban élő magyar nemzeti közösségek mellett. A Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok a történelem során most a legjobbak, ezért sokat tettünk, s ezt minden alkalommal el kell mondani. Az is világos, hogy mindez nem jöhetett volna létre a VMSZ nélkül. A VMSZ javaslata volt az is, hogy a magyar kormány finanszírozásával átfogó gazdaságfejlesztési programot hajtsunk végre Vajdaságban, s ennek keretében eddig több mint 14 ezer vállalkozásnak adtunk összesen 80 milliárd forintnyi támogatást, aminek köszönhetően 170 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. Ez egyaránt jó mindenkinek, Szerbiának, Vajdaságnak, a vajdasági magyaroknak és nekünk, az anyaországban is. Ezért mind a vajdasági magyarokat képviselő VMSZ, mind a magyar kormány készen áll arra, hogy folytassa a vajdasági gazdaságfejlesztési programot – taglalta Szijjártó Péter.

A határátkelés megkönnyebbítését szolgálni hivatott egyéb projektumokról szót ejtve elmondta, hogy Interreg-forrásból hamarosan megkezdik a hercegszántói határátkelőhely fejlesztését, hogy ezzel is terhet vegyenek le a nagyforgalmú átkelőkről.

Magyarország uniós elnökségének során az EU bővítésének felgyorsítására és az illegális migráció elleni küzdelemre terveznek összpontosítani – hangsúlyozta Szijjártó, aláhúzva, hogy az EU bővítésének vonatkozásában Magyarország mindig is Szerbia pártján állt. Leszögezte, Magyarország azt szeretné, ha Szerbia minél előbb tagja lenne az Európai Uniónak. Abbéli reményének adott hangot, hogy az európai parlamenti választáson a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok közül minél többen kinyilvánítják véleményüket.

A KÜLFÖLDI MUNKA MIATT NEM KELL KÜLFÖLDRE KÖLTÖZNI

Napjainkban Magyarországnak nincs jobb szomszédja Szerbiánál, de ez fordítva is érvényes. Ahhoz, hogy ez így legyen, rengeteget kellett dolgozni az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta Pásztor Bálint. Kiemelte, korábban a Vajdasággal kapcsolatos híradások gyakran a magyarverésekről szóltak, jelenleg azonban már a közös infrastrukturális beruházásokról, a határátkelők kapacitásának bővítéséről vagy éppen a Szeged–Szabadka vasútvonal elindításáról. Mindehhez szükség volt a történelmi megbékélésre, nyomatékosította, és rámutatott arra, hogy a vajdasági magyarság megbecsült nemzeti közösség Szerbiában, szintén a két állam között fennálló kapcsolatoknak köszönhetően. Ehhez arra is szükség van, hogy a VMSZ a szerbiai magyarok legitim politikai érdekképviseleti szervezeteként betöltse azt a szerepet, amelyet egy kisebbségi politikai pártnak be kell töltenie – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a jó választási eredmény meghatározó jellegét. Megismételte, a VMSZ arra számít, hogy a párt tartományi és köztársasági szinten egyaránt része lesz a kormánykoalíciónak, mivel ezáltal juttathatja érvényre a közösség akaratát és érdekeit.

„Vajdasági magyar szempontból fontos, hogy a Horgos2–Röszke2 határátkelő a nap 24 órájában fog működni a jövőben is” – közölte Pásztor Bálint. Ez egyrészről azért fontos, hogy a vajdasági magyarok kapcsolatot tudjanak tartani az anyaországgal, másrészről pedig azért, hogy a magyarországi munkaerőhiány vonatkozásában úgy tudjanak segíteni, illetve úgy tudjanak önmaguk és családjuk számára egzisztenciát teremteni, hogy ahhoz ne kelljen Magyarországra áttelepülniük – fejtette ki.

– A szülőföldön maradás segítésének szempontjából a 2016 óta zajló gazdaságfejlesztési program is elengedhetetlen jelentőségű. Legutóbb novemberben jelentek meg pályázatok. A számok azt igazolják, hogy a vajdasági magyar közösség a szülőföldjén szeretne boldogulni, hiszen aki vállalkozást indít vagy házat vásárol, az egyértelműen otthon képzeli el a jövőjét. Fontos, hogy Magyarország kormánya hathatósan támogatja ezeknek a céloknak a megvalósítását. Mindebben nagyon fontos szerepe van Szijjártó Péter miniszternek – fogalmazott Pásztor Bálint.

Szijjártó Péter először is gratulált Pásztor Bálintnak pártja kiváló szerepléséhez a decemberi szerbiai választásokon, s leszögezte, hogy ez hatalmas eredmény, különösen a mai, kihívásokkal teli időszakban.

– Szerbia, a Vajdaság, a VMSZ együtt szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy helyes a külpolitikai stratégia, amely arra épül, hogy minél jobb kapcsolatot építsünk ki a szomszédos országokkal. Mert minél jobb a kapcsolat egy szomszédos országgal, annál jobb a helyzete az ott élő magyar nemzeti közösségnek is – mondta.

– És a vajdasági magyarok bizonyították azt is, hogy helyes, ha a határon túli magyar nemzeti közösséget erőforrásnak tekintjük az adott országgal felépített kétoldalú kapcsolatok tekintetében – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy külpolitikai stratégiája tervezésekor a kormány mindig prioritást ad a szomszédos államokkal felépítendő jó viszonynak, és mindig kiállnak az ezen országokban élő magyar nemzeti közösség mellett is.

– Ugye mára már elcsépelt frázisnak tűnik, de nagyon sokat dolgoztunk érte, hogy ezt elmondhassuk, s ezért el is kell mondani minden egyes alkalommal, hogy Magyarország és Szerbia között a történelem során most van a legjobb kapcsolat, a legjobb együttműködés – jelentette ki.

Majd rámutatott, hogy ez nem jöhetett volna létre a VMSZ nélkül, ugyanis tőlük származott a javaslat, hogy a magyar kormányzat indítson átfogó gazdaságfejlesztési programot a Vajdaságban, amelynek a keretében eddig több mint 14 ezer helyi cég kapott támogatást 80 milliárd forintos értékben, és ezáltal 170 milliárd forintnyi beruházás valósult meg összesen.

– Ez jó mindenkinek, jó Szerbiának, jó a Vajdaságnak, jó a vajdasági magyaroknak, és jó nekünk, akik itt élünk az anyaországban. Ezért mind a vajdasági magyarokat képviselő VMSZ, mind a magyar kormány készen áll arra, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési programot folytassuk – tudatta.

A miniszter aláhúzta, hogy a kapcsolattartásban nagy szerepe van a határon átnyúló infrastruktúrának, annak, hogy minél több helyen át lehessen kelni a határon, ezért a VMSZ kérésére az a döntés született, hogy a Röszke-Horgos 2 kishatárátkelőhely korlátozottról 24 órás nyitvatartásra áll át.

– Ezzel is segítjük azon vajdasági magyarokat és anyaországiakat, akik nem akarnak a zsúfolt autópálya-átkelő felé menni, vagy éppen munkába, iskolába járnak – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy a hercegszántói határátkelőhely fejlesztése hamarosan megindul Interreg-forrásból, hogy ezzel is terhet vegyenek le a nagy forgalmú átkelőkről.

Végül hangsúlyozta, hogy a magyar európai uniós elnökség során a kormány a bővítés felgyorsítására, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelemre fog koncentrálni.

– Magyarország mindig is Szerbia pártján állt, amikor az Európai Unió bővítéséről van szó, és szeretnénk, ha Szerbia minél előbb tagja lenne az Európai Uniónak, ez a vajdasági magyarok érdeke is – közölte.

Valamint reményét fejezte ki, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok közül is minél többen részt fognak venni az európai parlamenti választáson.

– Az illegális migrációval szembeni fellépés tekintetében pedig szeretném kifejezni az elismerésemet a VMSZ-nek, a VMSZ elnökének, hiszen az ő állhatatosságuk nélkül minden bizonnyal nem jött volna létre az a példamutatóan szigorú rendőri fellépés a határ szerb oldalán, amely nyomán az életkörülmények jelentősen javultak és a biztonság is jelentősen javult a határ vajdasági oldalán – mondta.