A Szent György Lovagrend Európa első királyi alapítású lovagrendje. 1326-ban alapította Károly Róbert király, aki az Árpád-ház kihalása után leányági rokonsága révén került Nápolyból Magyarország trónjára. Az általa alapított lovagrend alkotta az erős kezű, merényéletektől fenyegetett király testőrségét. A lovagok vigyáztak az udvartartás szereplőinek biztonságára, ők őrizték már a megalakulás előtt, 1323-tól a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét, és az udvari szabályok ellenőrzését. Egyházi kötelmükből fakadt a keresztény hit védelme, az ünnepi napok fényének biztosítása, a böjti napok betartásának ellenőrzése, valamint a gyöngék, szegények és elesettek védelme, támogatása.
A lovagrend történetének kutatása viták közepette zajlott.
–Hosszan vitáztak róla a lovagrendek történetének kutatói, végül angol történészek is elismerték, hogy az uralkodók és fejedelmek által alapított világi lovagrendek között – amelyek rendelkeznek ősi alapító levelükkel, statútumukkal, s ennek alapján működésük rekonstruálható – első a magyarországi Szent György Lovagrend a világi rendek családfáján. A magyar rendalapítás 23 évvel megelőzte az angol Szent György Rend, az ún. „térdszalag rend” életre hívását (1349). Érdekességként megemlíthetjük, hogy csak ezután alakultak másutt is királyi rendek, így a francia Csillag Rend (1352), a nápolyi Szent Lélek Rend (1362), a savoyai Annunciata Rend (1362), a Bourbon hercegek Bogáncs Rendje (1363), a bretagne-i herceg Hermelin Rendje (1370), az orleans-i herceg Sündisznó Rendje (1381) és az angol Bath Rend (1395).
Milyen lovagrend modern-kori története?
– A második világháborút követő események, illetve a diktatúra évtizedei nem tették lehetővé a nagy múltú társaság működését, s minden bizonnyal bölcs vezetői döntöttek a háttérbe vonulásról, ennek köszönhető, hogy a Szent György Lovagrend alapítását nem nyilvánították semmissé és törvényes fennállása sem szűnt meg. 1990-ben Visegrádon tevékenységének nyugvásából felvétetett, életre keltői az eredeti Rendi Alkotmányon csupán olyan módosításokat végeztek, amelyek a kor elvárásaihoz igazodnak, azonban lényegi változtatásra nem került sor.
Milyenek a lovagrend mai célkitűzései, feladatkörei, valamint a közéletben vállalt szerepe?
– A mai célkitűzések között szerepel a magyar szellemi és tárgyi értékek védelme, a tudományok ápolása, a középkori katonai hagyományok feltárása, ápolása és közkinccsé tétele, az elesettek és gyengék támogatása, a magyar közélet tisztaságának előmozdítása, a lovagi erények korunknak megfelelő gyakorlása és a nemzetek megbékélésének előmozdítása. E célok megvalósítása érdekében a rend közhasznú tevékenységet folytat, így különösen támogatja a tudományos kutatásokat, kiemelten a történeti kutatásokat; a kultúra és a tudomány területén lehetőségei szerint gondoskodik arról, hogy a kutatások eredményeit a határokon belül és túl ismertesse; karitatív tevékenységet gyakorol; pártolja a kultúrát és a művészeteket, gyakorolja és bemutatja a honvédő hagyományokat, kivált a lovagkor harcművészetét; szerepet vállal az ifjúság ismereteinek bővítésében és keresztény-keresztyén szemléletű életre nevelésében.
Miként lesz valaki a lovagrend tagja?
– Az válhat lovagrendi taggá, aki életvitelével, munkásságával bizonyítja elhivatottságát azoknak az értékeknek az óvása és ápolása iránt, amelyeket a rend fontosnak tart. Ez alatt az értendő, hogy feddhetetlen előéletű; tagja valamely keresztény-keresztyén közösségnek; s akár önként szándékozik csatlakozni, akár meghívják, a területileg illetékes prior, vagy a tagozatvezető aláírásával, ajánlásával, és két felavatott tag támogató javaslatával rendelkezik. A lovaggá avatást várományosi idő előzi meg, ami egytől akár három évig terjedhet. Ezt az időt meghallgatás zárja, amelyen a leendő lovag tanúbizonyságot tesz szándékáról, történelmi jártasságáról, műveltségéről, és természetesen arról, hogy alárendeli-e magát a rend előírásainak. Csak ezt követően kerülhet sor az ünnepélyes avatásra, amelyet a Szent György naphoz legközelebb eső szombaton tartunk Visegrádon, a királyi palota lovagtermében, tehát azon a helyen, ahol a rend megalakult. A lovagavatás nem csak történelmi környezetben, hanem teljes mértékig korhű külsőségek közepette történik. Emellett Passauban, valamint néhány éve Erdélyben és az idén első ízben Felvidéken is tartottunk lovagavató ünnepséget.
Mik a rend jelvényei?
– A címer ívelt pajzs alakú, vörös mezőben ezüst kettős kereszt. A pajzs alakú mező felső részén I.V.I.S.H.F.S. ezüst betűcsoport. Ez utóbbi a rend jelmondatának rövidítése (In veritae iustus sum huic fraternali societati, avagy Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt). A rend zászlója a Károly Róbert király idején alkalmazott zászló, amely kettéosztottan az Anjou-liliomokat és a hétszer vágott vörös-ezüst mezőt ábrázolja.
A lovagok öltözete lábszárközépig érő, csuklyás fekete köpeny (cappa), melyet szív felöli oldalán a címer díszít. A Magisztrátus tagjai és a Katonai Hagyományőrző Tagozat tagjai ünnepélyes eseményeken korhű, középkori viseletben jelennek meg.
A rend lovagkeresztje nyújtott formájú, liliomos szárvégű kereszt, a szárak metszéspontjában ovális cartouch pajzson a sárkánnyal viaskodó Szent György alakja. A kereszt felett, annak felső, liliomos szárvégéhez egy láncszemmel kapcsolódva a stilizált Szent Korona. A Szent Korona felső mezejének hátoldalához az insignia legfelső része, a rangjelzést meghatározó ripsz-szalag kapcsolódik. A szalag és az insignia színe árulkodik viselőjének renden belüli posztjáról.
Milyen a rend szervezeti felépítése, különös tekintettel a Délvidéki Nagypriorátusra.
– A rend élén a kancellár, valamint a Magisztrátus áll. Területi tagolódással alakultak ki a nagypriorátusok, illetve priorátusok. Az első délvidéki lovagot 2004-ben avatták, majd 2005-ben négyen lettünk lovaggá ütve, a későbbiekben tizenhat főre bővült a délvidéki lovagok köre, és pillanatnyilag egy nagypriorátus alá tartoznak, amelynek székhelye Zombor. Eddig csak egy priorátus létesült, a bácskai, amelynek Óbecse a központja, és most dolgozunk azon, hogy mielőbb saját priorátusa legyen a Bánságnak, utána pedig szeretnénk Baranyában ugyanezt elérni. Magyarországon megyék szerint működnek priorátusok, a határon túli területeken a miénkhez hasonló a tagolódás, míg a Nyugat-Európai térséget egy központi nagypriorátus irányítja, s mindenképp meg kell említeni, hogy ennek a nagypriorhelyettese a nemesmiliticsi születésű Mátyus András.
Melyek a Nagypriorátus fő célkitűzései, vállalat feladatai, illetve eddigi cselekedetei?
– A lehetőségeink szerények, azonban igyekszünk olyan célkitűzéseket állítani magunk elé, amelyeknek reális a megvalósulása. Most éppen a jövő évi Nyári Egyetem szervezésén dolgozunk, ugyanis a rend fennállása óta évente szervez nyári értelmiségi továbbképzést, amelyet tavalyelőttig mindig Esztergomban tartottunk, tavaly Erdély, az idén Felvidék adott otthont a rendezvénynek, jövőre pedig mi leszünk a házigazdák. Minden évben küldtünk részvevőket, s azt szeretnénk, ha tőlünk is olyan feltöltődéssel utaznának haza a részvevők, amilyen elégedettséggel tértek vissza hallgatóink a többi helyszínről.
Ki-ki lehetőség szerint teszi a dolgát. Van, aki a kultúra terén, mások az egyházi élet gazdagításán dolgoznak, néhányan még nem adták fel a küzdelmet a bánsági kisiskolák megőrzéséért, kollégium működtetésén fáradoznak, mások hely- illetve nemzettörténeti, avagy kultúrtörténeti kutatáson dolgoznak, valamennyien részt veszünk a nemzeti emléknapok alkalmából rendezendő események szervezésében és lebonyolításában.
Kezdetektől megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a tóthfalui központnak, ahol nem csak iskola és művelődési központ épült, hanem szülő nélkül nevelkedő gyerekek és gondozásra szoruló idősek leltek otthonra. Az ő megsegítésükre szerveztünk szeptemberben jótékonysági lovagi találkozót.
Hozzájárulásaink egy-egy akcióhoz igen szerények, hiszen a körülményeink nem teszik lehetővé a nagyvonalúságot, viszont mindenképp ismételten ki kell emelnem a magát délvidékinek valló Mátyus András lovagtársunk személyét, aki sok éve megannyi itthon tanuló fiatalnak juttatott támogatást németországi lovagtársainknak köszönhetően, s ezt annak a reményében tette, hogy ilyen módon hozzájárul a felnövekvő értelmiség itthon maradásához. Családja az idén lélekharanggal ellátott haranglábat állítatott a nemesmiliticsi temetőben, amelynek szentelésére egész Európából érkeztek lovagok.
A lovagok tóthfaluban
A miénknél lényegesen jobb anyagi körülmények között élő lovagtársaknak köszönhetően nem csak a Nyári Egyetemre küldhettünk hallgatókat, hanem a kétévente megszervezésre kerülő nyári gyerektáborba is utaztak délvidékiek, három évvel ezelőtt csonoplyai és nemesmiliticsi gyerekek táboroztak Visegrádon, tavaly pedig óbecsei és bánsági gyerekek utaztak németországi táborozásra.
A Lovagrend egyébként lehetőségéhez mérten világszerte igyekszik segítségére sietni a rászorulóknak, legyen szó árvíz vagy másmilyen természeti csapás sújtotta területről, az afrikai éhezőkről, vagy éppen a boszniai háborúban lerombolt templomok felújításáról.
A történelmi hűség a külsőségek ápolását is szükségszerűvé teszi. Haditornászaink kimagaslóan szerepelnek Európa szerte, egyik leglátványosabb rendezvényük a Visegrádi Palotajátékok, minden év júliusában kerül megrendezésre és ajánlom mindazok figyelmébe, akik megtehetik, hogy elutazzanak a királyvárosba, Visegrádra.
Mindenképp tisztelettel említem idén elhunyt kancellárunkat, báró lovag vitéz Cseke László személyét, aki atyáskodó szeretettel és odafigyeléssel kovácsolt testvéri közösséggé bennünket. Nevéhez fűződik a visegrádi iskola és református templom építése, megannyi tudományos könyv megjelenése, de mindenekelőtt a Szent György Lovagrend újjáélesztése. Az őszi conventen utódjának fiát választottuk.
