Nyilvánosságra hozta a városvezetés a 2012-es költségvetés előzetes tervét, amelyet múlt pénteken az érdeklődők számára is ismertettek. A Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikájához alkalmazkodó városi büdzsé előzetes terve egymilliárd 750 millió dinárban határozta meg összegét. A helyi közigazgatás pénzügyi osztálya a városi képviselő-testület, a végrehajtó szervek, a közigazgatás és a közvádlóság működésére 336 millió dinárt tervezett, ami a költségvetés 13,2 százalékát teszi ki. A társadalmi tevékenységekre 639 millió (36,5 százalék) szánnak, a kommunális szférára 545 millió dinár (31,1 százalék) jutna, az általános kiadásokra 130, a mezőgazdasági földterületek védelmére, rendezésére és használatára pedig 100 millió állna rendelkezésre.
A nyilvános vitán Nemanja Delić polgármester közölte, hogy a közfogyasztásban tervezett szerkezetváltás a helyi infrastruktúra területén várható nagyberuházások növekedésében mutatkozik majd meg. Emellett csökkentik a különféle támogatásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat, továbbá az elektronikus ügyintézés és a közigazgatás hatékonyabb munkája révén az állami adminisztráció kiadásait is minimalizálják.
A 2012-es költségvetési tervezet prioritásai a humán erőforrások fejlesztése az oktatásban, az ifjúsági területeken és a sportban, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdasági és a falufejlesztés, az idegenforgalom és a környezetvédelem, valamint az egészségügy és a szociális védelem fejlesztése, beruházások a város infrastruktúrájába, s ezeken kívül Zombor történelmi és kulturális értékeinek megőrzése.
A büdzsé tervezetének bemutatásán a falusi helyi közösségek képviselői tették a legtöbb észrevételt. Ljubinko Vračarić őrszállási tanácselnökön kívül többen is felrótták, hogy a költségvetésnek mindössze az 5 százaléka folyik vissza a városhoz tartozó 15 faluba, noha a szemételhordást, a vízellátást, a közvilágítást és a csatornázást a kistelepüléseknek maguknak kell megoldaniuk, miközben a városban a kommunális közvállalatok látják el ezeket a feladatokat. Javasolták, hogy a falvaknak szánt 87 millió dinárt toldják meg 10 millióval, ami talán lehetővé teszi a helyi közösségek zökkenőmentes működését. Azt is elpanaszolták, hogy a helyi közösségeknek nem áll rendelkezésükre a nagyberuházási pályázatokhoz szükséges önerő fedezete, ezért szerintük a költségvetésben egy ilyen rendeltetésű alapra is szükség lenne. Végül minden felszólaló arra volt kíváncsi, milyen mércék alapján szabják meg a költségvetésben, hogy melyik falu mekkora összeget kap a közpénzekből. A polgármester erre öt napon belül írásos választ ígért.
Zorka Milošević, az Ifjúsági Iroda vezetője a helyi ifjúsági akcióterv megvalósításához a tervezett félmillió dinár másfélszeresét javasolta a költségvetésbe illeszteni, Nikola Pajić helyhatósági képviselő pedig arra figyelmeztetett, hogy a zombori fasorokban 22 000, többé-kevésbé korhadt fa áll, amelyek szélsőséges időjárási viszonyok közepette veszélyeztetik a polgárok biztonságát, emiatt a zöldövezet karbantartására is jelentősebb összeget kellene tervezni.
Dragan Nenadov, a Nikola Tesla Rádióklub vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szervezetek projektumfinanszírozása nem fedezi a szervezetek működési és fenntartási költségeit, Milena Rackov Kovačić, a Milan Konjović Galéria szakmunkatársa pedig elmondta, hogy egyes civil szervezetek olyan projektumokra nyernek támogatást, amelyek a hivatásos intézmények feladatkörébe tartoznak, valamint hogy az egyesületeknek kiskanállal mért projekttámogatás nem szolgálja a minőséget, mert a nevetséges összegekből nem lehet minőségi munkát végezni.
