Zombor gazdasági potenciálja képtelen megtartani a város lakosságát, aki teheti, a gazdaságilag erős központokba költözik, Újvidéken, Belgrádban vállal munkát. Az egyetemi hallgatóknak mindössze öt százaléka tér vissza tanulmányai végeztével a városba. Az idei népszámlálás nem hivatalos adatai szerint egyetlen helyi közösségben se növekedett a lakosság lélekszáma, szemben a lakosság elöregedésével. A kilencvenes évek elején tömegesen érkezett menekültek közül, aki tehette, a tengeren túlra költözött.
A város és a közigazgatásilag hozzá tartozó tizenöt falu lakossága a népszámlálás nem hivatalos adatai szerint 2002-től máig 9448 fővel csökkent, vagyis két Bezdán nagyságú település lélekszámának megfelelő számú személlyel kevesebben élnek az egykori megyeszékhelyen. Minden helyi közösségben meghaladja az elhalálozások száma a születését. A kilátástalan helyzetben élő, munkára hiába váró, szüleik jövedelmére, nem ritkán nyugdíjára szoruló fiatalok a házasságkötést követően vagy nem vállalnak gyermeket, vagy ha igen, akkor általában egyet, ami a populáció megfelezéséhez vezet. Emellett óriási a megélhetési migráció.
A városi népszámlálási bizottság nem hivatalos adatai szerint százalékarányban Harasztin (Rastina) legnagyobb a lakosság fogyatkozása, több mint egynegyedével élnek kevesebben a faluban, mint kilenc évvel ezelőtt. Lélekszámban Csonoplya a legnagyobb vesztes, 894 lakosát veszítette el, utána Kerény (Kljajićevo) következik 846 hiányzó lakossal. Csonoplya egyébként a városhoz legközelebb fekvő település, az ott tapasztalt lakosságvesztés arra utal, hogy Zombornak nincs megtartó ereje, hiszen az onnét hiányzó lakosok száma nem jelenik meg a városban összeírtak között. A városban egyébként 48 749, a falvakban 39 066 polgárt írtak össze.
Bezdánban a nem hivatalos adatok szerint ma 4730-an élnek, 2002-ben még 5263 lakosa volt, Bácsgyulafalva lélekszáma 2084-ről 1728-ra csökkent, Doroszlón pedig az 1830 fő helyett 1570 főt írtak össze idén.
A lakosság etnikai összetételéről egyelőre nem hivatalos adatot se hoztak nyilvánosságra. A 2002-es összeírás szerint a városban (a falvak nélkül) huszonegy nemzet képviselője élt. Szerbek (64,09 százalék), magyarok (7,2 százalék), jugoszlávok (6,45 százalék), horvátok (6,21 százalék), bunyevácok (4,31 százalék), montenegróiak (1,56 százalék), a népesség egy százaléka alatti számban pedig németek, romák, macedónok, albánok, szlovákok, ruszinok, szlovének, muzulmánok, gorániak, románok, oroszok, bulgárok, bosnyákok, ukránok és csehek.
A köztársasági statisztikai intézet november 15-én teszi közzé a népszámlálás első hivatalos eredményeit.
