Értesüléseink szerint Zombor város még nem intézett felhívást a térségében tevékenykedő mezőgazdászokhoz, szövetkezetekhez, vállalatokhoz, hogy a korábbi esztendőkhöz hasonlatosan együttesen mutatkozzanak be az Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron.
Tekintettel arra, hogy a sorrendben 78. vásár szombaton nyílik, erre már aligha kerül sor. Tudván, hogy a város vezetősége már tavaly se szervezett kollektív bemutatkozást – volt elég gondja a rosszul privatizált mezőgazdasági vállalatokkal –, nyilvánvalónak látszik, hogy levette kezét a vásári szereplésről.
Másfelől meglepő, hogy a zombori termelők nem szerepelnek még a terméküket minősítésre benevezők listáján sem. Annál is furcsább ez az érdektelenség, hogy a tartományban éppen Zombor rendelkezik legnagyobb művelhető területtel.
Valóban nem lenne mit felmutatni? Ha így van, akkor miért nincs közönség elé vihető eredmény?
A vásáron a szerény prezentációk is megtalálják helyüket. Tanulságos példa rá a csonoplyai Rajčanji Florian esete, aki tiszta vérvonalú sertéstenyésztéssel foglalkozott, miközben rájött, hogy a takarmányozás melléktermékeiből értékes bioolajak nyerhetők. Néhány évvel ezelőtt az akkori zombori községi vezetőség fölkínált számára egy üres standot az újvidéki vásáron bérelt közös bemutatkozási felületen. A meglepett gazda az asztal sarkára pakolta ki a szedett-vedett palackokba csomagolt, kézzel felcímkézett termékeit, amikre felfigyelt egy szlovén befektető, és ma Florian két magáncég tulajdonosa, falubelieket foglalkoztat és termékeit exportálja. Talán ez a példa is megerősíti a véleményt, hogy a nemzetközi és hazai vásárokról távol maradni nem csak gondatlanság, hanem felelőtlenség is.
