A bejelentés szerint a Szerbiai Demokrata Párt szakértői a stabilizációs és társulási egyezménnyel kapcsolatban egy kompromisszumos megoldás kidolgozásán fáradoznak. A kormányalakítási megállapodás közeledtét jelezhetik a kompromisszumos megoldások, de jelezhetik az ellenkezőjét is. Kérdés, hogy melyik fél szorul nagyobb engedmények megtételére.
A május 11-ei választásokat követően három lehetséges fejleményt emlegetnek a médiában. Az első két változat, miszerint vagy radikális-népnemzeti összefogás, vagy az Európai Szerbiáért Koalíció alakít kormányt a szocialistákkal, szinte kezdettől fogva napirenden van. Egyre gyakrabban hallani a harmadik lehetőségről is: az ismétlésről, vagyis egy újabb előrehozott választásról, amennyiben az elkövetkező egy-másfél hónapban egyik politikai erőnek sem sikerül végleges egyességre jutni. Az újabb előrehozott választás legnagyobb vesztese valószínűleg a május 11-ei nagy nyertes, a szocialista párt volna: a rá szavazóknak egy része biztosan elfordulna az SZSZP-től. A Demokrata Pártnak és a köréje tömörülő koalíciónak nem sok félnivalója volna. Őt könyvelhették el a május 11-ei választások győztesének, s az ilyesmi nagy vonzerővel hathat a mérlegelő szavazókra. Ugyanebből az okból kifolyólag a radikális-népnemzeti oldal valószínűleg további visszaesésre volna ítélve. A tartományi választások második fordulójában is ez az egyszerű képlet igazolódott be. Egy újabb előrehozott választás valójában tehát csak az Európai Szerbiért Koalíciónak felelne meg, a többi politikai erőnek a megegyezés áll az érdekében.
Természetesen a mostani tárgyalások során nem ez az egyetlen mérlegelési szempont, amit egy körültekintő politikusnak figyelembe kell vennie. A médianyilvánosság előtt továbbra is a stabilizációs és társulási egyezményről beszélnek úgy, mint amin a megállapodás áll vagy bukik. A főváros politikai vezetésért folyó harc is a lehetséges szakítópontok között említhető. Zoran Alimpićnek, Belgrád ügyvezető polgármesterének vitatott döntése, mellyel július 14-re tolta ki a fővárosi képviselő-testület alakuló ülését, amint az várható is volt, nem maradt válaszreakciók nélkül. Andreja Mladenović, aki a polgármester-helyettesi szék várományosa a Szerbiai Demokrata Pártból, tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nemrég alakult fővárosi koalíció 58 tanácsnoka fölhívást fog intézni Alimpićhez, hogy korábbi szándékától elállva minél előbb hívja össze az alakuló ülést. Könnyen lesöpörhető az asztalról ez a felhívás, hiszen tanácsnokká jogi értelemben majd csak az alakuló ülést követően válhat az 58 megválasztott személy. Erre nyilván a döntést vitatók is számítanak, éppen ezért mint nyomásgyakorlási eszközt a héten különféle tiltakozó megmozdulásokat is kilátásba helyeztek. Mladenović szerint ezek az új belgrádi pártszövetség demokratikus potenciálját bizonyító, békés megmozdulások lesznek, melyek nem fognak zavart okozni a fővárosi közlekedésben. Aleksandar Antić, aki a fővárosi képviselő-testület elnöki székének a várományosa az SZSZP-ből, még visszafogottabban fogalmazott. Szavai szerint a demonstráció szót használni a kilátásba helyezett tiltakozó akciókkal kapcsolatban túlságos erős kifejezés.
– Demokratikusan és civilizáltan mutatjuk majd ki az Alimpić döntése miatti politikai elégedetlenségünket, s bebizonyítjuk, hogy a többséggel mi rendelkezünk – mondta.
Belgrád polgármesteri székének a várományosa, Aleksandar Vučić a radikális pártból, azt mondta, mindaddig folytatják a békés tiltakozásokat, amíg a Demokrata Párton belül meg nem változtatják korábbi döntésüket.
A stabilizációs és társulási egyezménnyel kapcsolatban is érdekes új fejleményeknek nézhetünk elébe. Az SZDP szóvivője, Andreja Mladenović szerint jogi elemzés alá fogják vetni a dokumentumot abból a célból, hogy kompromisszumos megoldásra jussanak az Európai Unióval. Mint ismeretes, a népnemzeti oldal és a radikálisok nehezen teljesíthető föltétele, hogy a szövegbe beépítsék a következő mondatot: „Kosovo Szerbia elidegeníthetetlen része”. Az egyezménnyel kapcsolatos kompromisszumos megoldás sürgető kérdés az SZDP számára, mivel az SZSZP, úgy tűnik, ragaszkodik annak parlamenti ratifikálásához. Milutin Mrkonjić, az SZSZP alelnöke egyértelműen fogalmazott:
– Európa nélkül nincs fejlődés, ez a koalíció egységes álláspontja. Fenntartás nélkül ratifikálni kell az egyezményt!
Elmondása szerint ennek a kérdésnek a megvitatása még nem merült föl a tárgyalások során. Pártja gazdasági programjáról szólva kifejtette, hogy annak középpontjában a munkahelyteremtés áll, ez teremtené meg, vagy ezzel együtt járna a nemzeti össztermék összegének a megnövekedése. Az államnak Mrkonjić nagyobb szerepet szánna a gazdasági átmenet jelenlegi fázisában, nem adna túl azokon a vállalatokon, melyek segítségével elsőbbséget élvező gazdasági projektumok volnának megvalósíthatók. A Szerbiai Kőolajipar többségi tulajdonát az állam kezében hagyná, a Belgrád-Požega autópálya építésére más forrásokat találna, mint a kormány, ami azért kötötte meg a Belgrád-Újvidék közötti szakaszra vonatkozó koncessziós szerződést, hogy abból finanszírozhassa az új útszakasz megépítését.
Mrkonjić megismételte korábbi nagy vihart kavart állítását, miszerint a megegyezés előfeltétele részükről a Milošević család üldözésének a leállítása és Dragoljub Milanović szabadon engedése. Ezzel kapcsolatban viszont Andreja Mladenović állította, hogy a tárgyalások során nem került szóba.
A leköszönő kormány két tagja, Božidar Đelić a DP-ből és Predrag Bubalo az SZDP-ből tegnap arról vitáztak, hogy a külföldi beruházókat miként érintené egy esetleges radikális-népnemzeti kormány megalakulása. Bubalo szerint a beruházókat nem a nevek, hanem az országon belüli állapotok és a stabilitás érdeklik. Đelić isegyetértett azzal, hogy apolitikai és a makrogazdasági stabilitás a legfontosabb mérlegelési szempont az idegen beruházók számára, de a jelenlegi bizonytalanság nagy károkat okoz, s több szerződés is kútba esett már amiatt a félelem miatt, hogy Európa-ellenes kormány alakulhat az országban.
