A szerbiai szavazópolgárok állampolgári jogukkal élve vasárnap arról dönthetnek, hogy mely politikai erőt, s mely politikusokat szeretnék látni az ország élén és szűkebb környezetükben, a városukban, községükben. A vajdaságiak ezen felül a tartományi parlament összetételéről is döntenek a kétszintű, kombinált választási rendszer keretében .
Nem kell tehát gondba esni a sok – összesen négy papír miatt – amit a személyazonosságunk leellenőrzése után a kezünkbe adnak. Aki előzetesen még nem döntött, s a helyszínen szándékozik ezt megtenni, az elé bőséges választási lehetőség tárul: a köztársasági parlament 250 helyéért 22 pártlista versenyez, a tartományi parlamentben pedig a részarányos választási rendszerrel megválasztandó 60 helyért 9 lista. (A további 60 helyről a kétfordulós többségi választási rendszer keretében dönthetünk, ahol névre, konkrét személye szavazunk. Ebből a legtöbb szavazatott kapó két jelölt jut be a második fordulóba, melyet május 25-én fognak tartani.) Emellett a helyhatósági választások keretében a jövendő helyi tanácstagok (és polgármesterek személyével) kapcsolatban is kinyilváníthatjuk választói akaratunkat. Szerbiában összesen 24 városi és 150 községi képviselő-testület összetételét fogják szavazataikkal meghatározni a választópolgárok. Természetesen ki-ki a maga városának és községének a képviselő-testületét.
Az adott, különböző színű választópapíron se keretezzünk be többet egyetlen – listanév előtt szereplő – számnál: ez a legfontosabb szabály, amit szem előtt kell tartania annak, aki érvényes szavazatot kíván leadni. Előzetesen pedig, hogy ne kelljen dolgavégezetlenül elmennünk, ne felejtsük el magunkkal vinni a postán kézbesített szavazócédulát és a személyi igazolványunkat. A számunkra kijelölt szavazóhelyre belépve a szokásos procedúrán kell átesnünk: személyazonosság-ellenőrzés, aláírás, majd az esetleges csalás megakadályozása céljából a mutatóujj lepermetezése egy speciális folyadékkal. A szavazóhelyek reggel 7-től este 8-ig tartanak nyitva. Aki a zárás időpontjában érkezik, annak a törvény értelmében még lehetővé kell tenni, hogy szavazzon. Minden szavazóhelyen kötelező látható helyen kitűzni az összesített választási listákat, ahol a választási lista neve alatt az összes jelölt nevét föl kell tüntetni.
A Köztársasági Választási Bizottság (KVB) adatai alapján 6 749 688 választópolgár jogosult a szavazásra, akik 8682 szavazóhelyen voksolhatnak. A KVB számba vett 201 751 kosovói lakost is, akik az ottani helyhatósági választásokon való részvételre jogosultak. A Szerbiába ideiglenesen áttelepült kosovóiaknak is lehetőségük lesz a voksuk leadására a számukra külön kialakított 157 szavazóhely valamelyikében. Joachim Rücker az ENSZ kosovói missziójának , az UNMIK-nak a vezetője törvénytelennek ítélte az ottani szerbek körében végzett helyhatósági választásokat, s úgy nyilatkozott, hogy a párhuzamos, kettős hatalomnak nincs helye a tartományban. A külföldön élő szerb állampolgárok is élhetnek állampolgári jogukkal (40 országban összesen 52 211-en), s a 7552 katonaidejét töltő, valamint a 8437 börtönben tartózkodó szerbiai választópolgár is.
A köztársasági parlamenti helyekért versengő 22 lista közül 10 kisebbségi párt, illetve pártkoalíció listája. Rájuk nem vonatkozik az 5 százalékos parlamenti küszöb nehezen áthágható akadálya. A szavazatokat Victor D’hondt belga matematikus módszere alapján számolják el, amely más néven a legnagyobb hányados módszereként is ismert. Eszerint az öt százalékot átlépő listák szavazatát elosztják 1-től kezdődően 250-ig (a parlamenti helyek számaival), majd a 250 parlamenti helyre a 250 legnagyobb hányadossal rendelkező szám kerül be parlamenti helyhez juttatva ezzel az adott hányadost „birtokló” pártot, pártkoalíciót. Ennek a szavazatszámlálási módszernek a célja, hogy enyhe előnyhöz juttassa a nagyobb politikai erőket. A kisebbek be sem juthatnak általa a parlamentbe. A kisebbségi pártok számára eltörölt kötelezettség az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére – amire egyik kisebbségi pártnak sem volna reális esélye – ezt a hátrányt kívánja orvosolni.
A kisebbségi pártokra érkezett szavazatokat is ugyanezzel a módszerrel számolják el. A részvételi arány függvénye, hogy mennyi szavazatra lesz szüksége a parlamentbe való bejutáshoz a tíz kisebbségi pártlistának: előzetes becslések szerint 50 százalékos részvételnél ez a szám kb. 15 000 szavazatot tenne ki.
