2025. május 3., szombat

A játszma (el)döntetlenre áll

Patthelyzetet idézett elő az autópálya építése körüli politikai huzavona

Az ország politikai megosztottságának tükrözőjévé, netalán negatív jelképévé kezdenek válni a kezdettől fogva botrányokkal kísért Horgos és Požega közti autópálya építése körüli bonyodalmak.

A Deutsche Bank bejelentése után, miszerint nem tudja biztosítani a beruházás teljes anyagi fedezetére vonatkozó banki garanciát, ismét teljes bizonytalanság állt elő a kivitelezéssel kapcsolatban, melynek kezdetét – legutóbbi ígérete szerint – az infrastrukturális miniszter, Velimir Ilić április 2-ára tűzte ki.

Az ügyvezető kormány tegnapelőtti ülésén az államirányító testület bukásához vezető megosztottság az autópálya kapcsán is döntési patthelyzetet idézett elő: a népnemzeti oldal, az infrastrukturális miniszter javaslatára, azt szerette volna, hogy banki garanciák nélkül is elkezdhesse a két multinacionális vállalat konzorciuma, az Alpyne-POHR konzorcium az építkezést. Ezt a kezdeményezést a Demokrata Párt és a G17 Plusz miniszterei leszavazták. Az ő javaslatukat viszont, miszerint a koncessziós pályázat nyerteseinek adjanak még 90 nap haladékot a banki garancia megszerzésére, Vojislav Koštunica kormányfő nem volt hajlandó szavazásra bocsátani. Az előállt patthelyzet, ha a közeljövőben semmi sem változik, azt jelenti, hogy az autópálya építése nem kezdődhet el, s ha március 31-éig nem tudják fölmutatni az építkezők a banki garanciát, akkor az ügyvezető kormány új tendert írhat ki.

A győzködés folytatódik, de most már a nyilvánosság előtt, a médián keresztül történő üzengetéssel.

A választásokon koalícióban induló pártok leköszönő kormánytagjai, a Demokrata Párt részéről Božidar Đelić kormányfőhelyettes, a G17 Plusz részéről Mlađan Dinkić gazdasági miniszter, a Szandzsáki Demokrata Párt részéről pedig Rasim Ljajić munkaügyi miniszter írásos javaslatot küldtek Vojislav Koštunica kormányfőhöz, hogy hívjon össze kormányülést, melyen újból napirendre tűznék a 90 napos haladék kérdését. Koštunica, arra hivatkozva, hogy még nem kapta kézhez a javaslatot, egyelőre nem nyilatkozott a szándékairól. A kialakult helyzetért a DP-t és a G17 Pluszt tette felelőssé.

Az Új Szerbia párt is elkeseredésének adott hangot a történtek miatt.

– Siralmas, hogy Boris Tadić, aki magát a gazdaság nagykövetének nevezi, engedett a vajdasági szeparatisták zsarolásának. Az Ön döntésével Szerbia megáll. Önt vádoljuk minden egyes újabb áldozatért az ibari autóúton – olvasható a párt hangzatos közleményében.

A meg nem nevezett „szeparatisták” egyike, Bojan Kostreš, a Tartományi Képviselőház elnöke egészen más hangvételű nyilatkozattal fordult a nyilvánossághoz:

– Egyelőre még nem világos, fölbontotta-e a kormány a szerződést, vagy várnak március 31-éig, az utolsó határidőig, amíg a koncessziós pályázat nyertese fölmutathatja a munkálatok elkezdéséhez szükséges banki garanciát. Az viszont bizakodással tölt el, hogy a kormány megértette, Vajdaság Szerbia része, s hogy a koncessziós szerződés megkötése a vajdasági polgárok kárára történt.

Magyar ember Magyar Szót érdemel