A zombori Szentháromság templom plébániája 1958-ban veszítette el az épületének földszintjéhez tartozó termeket, köztük azt a történelmi helyiséget, amelyben 1749-ben kihirdették a város elibertációját, és Stephan Joseph Koller gróf ünnepi beszédét Zombor színe-java szapora vivátok és kupaürítések mellett hallgatta. A plébánia épületrészének – és a katolikus egyház zombori vagyona nagy részének – államosítását követően a város központjában lévő helyiségek leginkább nem szolgáltak látványosságként. Az említett díszteremben egy ideig ugyan amatőr galéria működött, de aztán volt ott mészárszék és szatócsbolt, pékség… a többi helyiségben táskás és bőrdíszműves működött, van ott szabó és cipőbolt, de a piacfenntartó is ott működteti a nyilvános mérleget. Sőt, az önkormányzat még a rendház pincéjének egy részét is bérbe adta, ahol egy előkelőnek nem mondható kocsma üzemelt.
A római katolikus egyház Zomborban több tíz hektár szántót és több épületet követel vissza. Most az 1751 és 1771 között emelt plébániaépület alagsorát és pincerészét kapta vissza az önkormányzattól. A plébánia lejártukig tiszteletben tartja az önkormányzat és a jelenlegi bérlők közt kötött szerződéseket, azt követően viszont gondja lesz rá, hogy a szakrális épülethez méltó tevékenység folyjék az épület falai közt. Ft. Josip Pekanović esperesplébános bízik benne, hogy a helyiségek bérleti díjából jelentős felújításokat végezhetnek a templomon és a rendház épületén.
