2024. május 11., szombat

Békés, de feszült mindennapok

A koszovói szerbek a brüsszeli megállapodás alkalmazásakor térnek vissza az intézményekbe – Spanyolország továbbra sem ismeri el Koszovót

A koszovói szerbek akkor térnek majd vissza a koszovói intézményekbe, amikor Pristina alkalmazni kezdi a korábbi megállapodásokat, jelentette ki kedden az Észak-Koszovóban kialakult válság kapcsán Miloš Vučević védelmi miniszter. Mint fogalmazott, a szerbség tagjai nem örökre hagyták el a koszovói intézményrendszert, a kormányt, parlamentet, rendőrséget, bíróságot, ügyészséget és más szerveket, vissza kívánnak ezekbe térni, ennek viszont csak és kizárólag akkor lesz valami értelme, ha a koszovói kormány belátja, hogy a korábban megkötött megállapodásokat alkalmazni is kell, meg kell például alakítani a koszovói szerb községek közösségét, amire még a 2013-as megállapodásban kötelezte el magát Pristina. A védelmi miniszter véleményének adott hangot, a szerb fél minden egyes egyezményt alkalmazott, Pristina azonban nem így cselekedett, ezért alakult ki most intézményes válság a déli tartomány területén. Úgy értékelte, a kialakult helyzet ellenére továbbra is békések a mindennapok, a feszültség azonban meglehetősen nagy Észak-Koszovó területén, s olyan nemkívánatos következményei lehetnek, amelyeket éppen a párbeszédnek és az aláírt megállapodásoknak kellett volna megakadályozniuk. Különösen érzékennyé vált a helyzet amiatt, hogy Pristina leváltotta a rendőrség észak-koszovói szerb nemzetiségű igazgatóját, Nenad Đurićot, ezt követően aztán a szerb rendőrök is levetették egyenruháikat, visszaszolgáltatták fegyvereiket. Kijelentette, a szerbek magatartása méltóságteljes volt mindvégig, igaz, a lépéseiket voltaképpen a pristinai egyoldalú döntések kényszerítették ki. A koszovói szerbségre most az jellemző, hogy aggodalommal teli napokat élnek, mert nem lehet tudni, milyen következményekkel jár majd a pristinai nemtörődömség, ennek ellenére továbbra is felelősségteljesen viselkednek, s az intézmények elhagyására is azért volt szükség, mert sarokba szorította őket Pristina, 23 éve tart már a jelenlegi politikai viszonyulás a koszovói szerbség iránt, mutatott rá Miloš Vučević.

TÍZ ÉV TÜRELEM

Mint ismeretes, az ellentétek akkor hatalmasodtak el, amikor Albin Kurti kormánya a koszovói települések jelzéseivel ellátott szerbiai rendszámtáblák koszovói köztársasági jelzésű új rendszámtáblákra cserélésére kezdte kényszeríteni az észak-koszovói szerbeket, s a hónap elején a rendőrség megkezdte az első figyelmeztetések kézbesítését is. A továbbiakban a bírságok kiírása és utolsó fázisban a rendszámtáblák és gépkocsik elkobzása következhet. Azokra a nyugati felszólításokra reagálva, melyek visszafogottságra intették Belgrádot és Pristinát is, Miloš Vučević elmondta, Belgrád már tíz éve visszafogott, azóta várja, hogy Pristina is elkezdje az aláírtak alkalmazását, de erre valamiért sehogyan sem szánta el magát. Az Európai Uniónak arra kell választ adnia, vajon Kurti erősebb-e az EU szavánál, amely úgyszintén garantálta a brüsszeli megállapodás betartását, vajon ezentúl minden jogi dokumentum ilyen sorsra jut-e, mert ha igen, teljesen hiábavaló minden további megállapodás és irat aláírása, értékelte a védelmi tárca vezetője.

KITÜNTETÉS A RENDŐRÖKNEK

A szerb államfő kabinetje kedden bejelentette, hogy Aleksandar Vučić ma kitüntetést ad át Nenad Đurićnak, a koszovói rendőrség leváltott észak-koszovói szerb igazgatójának és Aleksandar Filipović rendőrkapitánynak, a Kosovska Mitrovica-i északi rendőrőrs szintén távozott vezetőjének. Đurić aranyfokozatú elismerést vehet át a biztonság és védelem területen megvalósított érdemeiért, Filipović pedig Miloš Obilić aranyfokozatú bátorságérmet kap.

MADRID NEM GONDOLTA MEG MAGÁT

Továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét Spanyolország, erről értesítette tegnap a közvéleményt Madridban a külügyminisztérium. Nem változtatnak az álláspontjukon, állt abban a visszajelzésben, amelyet egy pristinai hírportál kérdésére válaszolva fogalmaztak meg. A kérdés azt feszegette, Koszovó számíthat-e Spanyolország támogatására az európai uniós csatlakozási folyamat megkezdéséhez. A külügyi tárca hozzátette, Madrid továbbra sem ismeri el a 2008-as függetlenségi határozatot, s a státus végleges rendezését a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásoktól, megállapodástól várja.

A PÁRBESZÉD AZ EGYEDÜLI ESÉLY

A brüsszeli dialógus mielőbbi folytatására szólított fel keddi közleményében az EU-val foglalkozó Nemzeti Konvent 35. tárgyalási fejezettel megbízott munkacsoportja. Mint azt a közleményben aláhúzták, a szerbek távozásával voltaképpen egy biztonsági vákuum keletkezett Koszovóban, elsősorban Észak-Koszovóban, melyet csakis a párbeszéd gyors folytatása oldhat meg. Felszólították a nemzetközi közösséget is arra, hogy mielőbb tegyenek lehetővé újabb tárgyalásokat Belgrád és Pristina között.

SZÉTHÚZÁS PRISTINÁBAN

Tegnap arra is fény derült, hogy a koszovói politikai pártok között sem lehet teljes egységről beszélni a kialakult helyzet kapcsán. Albin Kurti kormányfő megbeszélésre hívta kabinetjébe a koszovói ellenzéki pártok képviselőit, ezt követően Ramush Haradinaj korábbi kormányfő, a Koszovó Jövőjéért Szövetség elnöke arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy elhagyta a kormány épületét, mert Kurti nem hajlandó módosítani politikáján, eleget tenni az Egyesült Államok kérésének, s elhalasztani a rendszámtáblákról szóló határozat alkalmazását. Haradinaj szerint ez veszélyezteti Koszovó jövőjét és az USA-val ápolt korábbi jó kapcsolatok fenntartását is, voltaképpen megszünteti azokat. Kurti cáfolta, hogy ez lenne a célja, kijelentette, hogy az utóbbi napokban fokozott a koordináció az USA-val, a KFOR-ral és más nemzetközi tényezőkkel is. Koszovó a béke útját járja, állapította meg Albin Kurti.