A Vajdasági Ifjúsági Fórum szervezésében Nagy Vilmos Márton, a Nézőpont Intézet munkatársa és Hegedűs Dániel, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa a kisebbségpolitikáról tartott előadást az idei, sorrendben VII. Vajdasági Szabadegyetemen a kishegyesi Kátai-tanyán. A fiatal politológusok előadása – ami a jelen lévő fiatalok sikeres bevonásával inkább egy irányított eszmecserére, illetve egy egyetemi szemináriumra emlékeztetett – két héttel ezelőtt hangzott el. A kifejtett, továbbgondolásra érdemes meglátások ezzel semmit sem veszítettek az értékükből, a kisebbségpolitika nem egy olyan téma, ami máról holnapra az aktualitását veszíthetné.
Az előadók rávilágítottak a kisebbségi lét és a kisebbségi politikai érdekképviselet ellentmondásosságára, amikor arról beszéltek, hogy ők bizony nem lennének kisebbségi politikusok. Hegedűs Dániel szavai szerint a kisebbségi politikusnak sokkal nehezebb dolga van, mivel jóval több szempontra kell figyelemmel lennie, mint a többségi politikusnak. Szerinte a határon túli magyar pártok legnagyobb problémája, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a modernizációs igényeknek és az identitásmegőrzés feladatának. A kettő közötti kötéltáncra ítélve hol az egyik, hol a másik oldalra billennek. Az utóbbi időben az identitásmegőrzésen volt a hangsúly, s háttérbe szorultak a modernizációs kérdések. Nagy Vilmos Márton arról beszélt, hogy az egész Kárpát-medencében csökkent a határon túli magyar pártokra leadott szavazatok száma. Ebből mindenki láthatja, hogy megújulásra volna szükség, de Nagy Vilmos Márton szerint erről nemigen beszélhetünk, kevés kivétellel ugyanazokat az ismerős arcokat láthatjuk most is pártok vezetői között, akik még 1989-ben tűntek fel a politikai színtéren. E tekintetben, mint mondta, talán csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül van némi változás.
Az előadók a kérdező szerepébe kerültek, amikor a legutóbbi szerbiai választások tapasztalatairól faggatták a hallgatóságot. A kérdésekből kiderült, leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy a helyhatósági választásokon a kiemelkedő magyar jelöltek képesek voltak-e számottevő szavazatra szert tenni a nem magyarok körében. A kérdésre egyértelmű nem volt a válasz, vagyis a fiatalok tapasztalatai szerint a szerbek nem szavaznak át a magyarokra, fordítva viszont nem ez a helyzet. Hegedűs Dániel szerint egy etnikai kisebbség politikai érdekképviseletét nagyon nehéz úgy megszervezni, mint nem etnikai pártot. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik, bár más kontextusban hangzott el, hogy az is kérdés, meddig működik még a térségben az etnikai alapú szavazás?
Az egyik fölszólaló azt vetette föl, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a Magyar Koalíció miért nem él a zsarolás eszközével, s utasítja el a kormányba lépést, ha nem biztosítják az autonómiát. Hegedűs Dániel szerint nagyon nehéz dilemma ez, de eddig akárhány határon túli magyar párt került ez elé a döntéskényszer elé, kivétel nélkül mindegyik a kormányba lépést választotta. Utólag pedig szinte lehetetlen megítélni, hogy mi hozta volna a nagyobb előnyt, mert még senki sem mérte föl, milyen pozitív hozadéka volt azoknak a kisebb előnyöknek, amit a kormányba lépéssel biztosíthattak a magyar közösségnek. Hozzátehetnénk: nincs is mivel összemérni, hiszen, amint elhangzott, eddig mindegyik határon túli magyar pártelit a kormányzati szerepvállalás mellett döntött.
Az autonómia viszont nem csodaszer, mint ahogy egyesek beszélnek róla, természetesen nem is valami ördögtől való dolog, ahogyan a másik oldalon saját történelmi tapasztalatukból kiindulva sokan megélik. A szlovákoknak például az autonómia szóról az jut eszükbe, hogy nemzeti ébredésük a szlovák autonómiakövetelésekkel kezdődött, aminek az önálló szlovák állam megalakulása lett a vége. Ez a magyarázata, hogy a Kárpát-medencei népek, szlovákok, románok, szerbek körében a magyarok autonómiatörekvéseiről hallva azonnal görcsbe rándul a gyomor, mert saját történelmi tapasztalatukból kiindulva arra gondolnak, hogy a magyarok meg szeretnék tenni az elszakadásuk felé vezető első lépést.
Az előadók szerint az uniós csatlakozástól sem várhatók csodák, de az európai irányultságú kormány hatalomra kerülésével véleményük szerint Szerbiára és azon belül Vajdaságra a külföldi befektetések megindulásának köszönhetően gyors gazdasági fejlődés vár, mert ez az utolsó még fölosztatlan piac Európában.
